Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

(Perdix cinerea), a, fülemüle (luscinia), az ökörszöm (Troglodytes parvulus), pinty, pintyőke (Fringilla coelebs), pipicske (Alaunda eristata). Hangja: Szűrt vögyé! Szűrkonkól A bíbic (Vanellus eristatus) a helyi monda szerint is jellegzetes búvik-búvik hangjával árulta el az üldözött Jézust, aki megátkozta, hogy fára ne tudjon fészket rakni. Ezért van, hogy földön költ. A soha körülírása: bíbicök napján. Az olyan földnek, amely csak nádat terem, ószentiváni tréfás neve : bíbickocogó. A cinke, másként cinöge (parus) Tömörkény hallomása szerint

45 tud télül és nyárul fütyülni. Magyarszentmártoni találóskérdés : Vót a világon ëgy cinöge. Annak vót háromszázhatvanhat tojása. Olyanok mind mint ëgy huszonnégy akós hordó. Annak a haját még fejszévé se löhetött szétverni. Megfejtése: a cinege a világ nagysága, a tojás az esztendő, a hordó a nap huszonnégy órája. Nem lehet szétverni, mert az óra száma nem lehet kevesebb.

46 A függőcinke neve fügemadár. Egy tiszahegyesi nóta

47 szerint: Fügemadár olyan drága, Selyömgyapjúbul a háza, Fészket rakott a faágra. Fészke afügefészök, amelyet valamikor szoptatós asszony fájós mellére szoktak tenni. A haris, harismadár (crex) zajos természetéről híres. Dugonics példabeszéde: ökröt szarván, harist szaván."

18 Egyik terjáni nótába

49 is belekerült: Árokparton szól a harismadár, Nem süt többet énrám a meleg nyár, Mer én pörgekalapot viselők, Pirosbarna szép kislányt szeretök. A holló (Corvus corax), más tréfás nevén zsidópap a szegedi népdalokban is a szomorúság, gyász kifejezője. Amikor holló száll keresztül a házon és karrog, vagyis károg, akkor meghal a családból valaki. A szegedi tájon is járja: ritka mint a fehér holló. Dugonics szerint a gézengúz, akasztófavirág tréfás neve: hollók eledele.™ Ha a szakmabeliek egymás között marakodnak is, a kívülállókkal szemben összetartanak : holló a hollónak nem vágja ki a szömit. Kíváncsi valamire : kilesi, mint dorozsmai embör a hollót. Emberünk egyszer azt hallotta, hogy a holló száz végig él. Mire ő : no ezt kilessük. Ajuhászka (Aegislitis alexandrina), másként guruló, csirkesnyeff főleg a Fehértó mentén él. Ott szeret lenni, ahol a birka legel, mert a jószágtól felhajtott bogarakat elkapkodja. A kakukk (Cuculus canorus) az Úristentől a legszebb ruhát kérte, nem elégedett meg a magáéval. Erre büntetésből az Ördögtaréjt kapta. Azóta szomorúan kakukkol, mert átok alatt van.

51 Ha tavasszal először hallod a kakukkszót, annyi esztendeig élsz, ahányat meg tudsz olvasni. Ha a beteg tavasszal meghallja a kakukkszót, akkor abban az esztendőben nem hal meg. 45 Tömörkény L, A Szent Mihály a jégben 313. 46 EA. 2801. Kálmány L. 47 Kálmány II, 183. 48 Dugonics A., Etelka I, 395. 49 Kálmány, III, 29. 50 Etelka II, 100. 51 Kálmány L., Világunk alakulásai 48. 376