Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A kada jelentését Nátly József így magyarázza: „vízkivájta gödrös hely folyók fenekén, melyben a halak egész télen által tanyáznak, s oly sűrűen feküsznek, mint hering a hordóban. A ketzehaló is úgy eltsúszik hátokon, hogy egyet sem kaphat fel és tsak a víz fölmelegedésével, midőn a pondrók kopoltyójok és szárnyaik alatt háborgatják , ki szoktak a kadából jönni. Ez az oka, hogy nyáron több halat lehet fogni." Öreg gyevi halászok a szót még így ismerik. A Tisza, Maros porondos részein, árterein lévő sekély, alig mozduló víznek szélvíz, másként langó a neve. Eszerint a langóódal a Tisza lapos, porondos partja. Viszont szirt az omló, szakadékos magas part, más neve : szirtódal. A meredek partoldal: szirtos. Ha itt partifecskék is tanyáznak, akkor fecskepart néven is emlegetik. A partot rongáló víznek folyósvíz a régi neve. Herman Ottó hallomása szerint

18 az omló partok apró rögének régebben fődmorzsa volt a neve. Ezt a ponty kedvelte, mert sok volt benne a növény finom gyökere. A mai halászok a szót már nem ismerik, de a jelenséget igen. A hajósok nyelvén a Tisza jobb partjának magyaródal, a balnak pedig bánátódal, bánáti ódal a neve. A főleg marosi kis homoksziget, zátony porond néven ismeretes. Már Dugonicsnál olvassuk: a hátas Porondok mellett a Kecéket nézte.

19 „A Tisza elfogja — magyarázza

20 Terescsényi György — és visszanyomja a beléje ömlő Maros folyását, mire a szemcsés homok szép szabályos rétegekben leül a kanyarodok hónaljaiba. A kanyarodok hónalja pedig nem más, mint a porond. Városi népek úgy hívják ezt, hogy strand. A Szeged környéki kubikosok, bágerosok, hajósok és halászok csak zátony, hordás, porond néven ismerik." Két zátony közötti, főleg marosi víznek változó a neve. Kovács János örökítette meg

21 annak az ünnepnek emlékezetét, amelyet a felsővárosi vízimolnárok a Tisza porondján tartottak. „E Szent István napi molnárünnepek — írja novellisztikus színezéssel — minthogy a Tisza augusztus hóban rendesen és mindig kicsiny volt, a folyó közepén képződött zátonyon, porondon tartattak meg, vagy esetleg a Tisza partján végighúzódó füzeserdő tisztásán. Gyönyörű látvány volt az a sok szép kackiás menyecske meg pötyke leánysereg ott a Tisza közepén és valódi tündérmesébe illő kép volt a homokzátony tetején víg táncot lejtő sokaság, melynek csillogó keretét a porondot körülfolydogáló szőke Tisza vize képezte. A hatvanas évek végén azonban a molnároknak egy ily ünnepélyét a rendkívüli égiháborúval párosult hatalmas felhőszakadás teljesen elpocsékolta, és a megfélelmlített babonás nép ezután nem mert többé ott megjelenni. Ez idő óta a felsővárosi füzesek mellett, a Tisza partján tartották meg a molnárok hírneves Szent István napi ünnepélyüket, de alig egy évtized alatt a gőzmalmok füstje végleg elborította őket." A vízpart, vízszél jellegzetes alakulata volt különösen a szabályozás előtt a fok, vagyis a Tiszával egyesülő erek, mellékágak földköze, amelynek közelében jól lehetett halászni. 1668. Mind az Porganon, mind egyéb fokokon az ő török uruk jobban megszerezheti nekik az halat. Annak a Tiszába vezető mesterséges ároknak, csatornának is fok a neve, amelynek torkába a folyóvíz benyomul. Ez is jó halászó hely. 18 Herman О., II, 787. 19 Dugonics A., Etelka I, 224. 20 Terescsényi Gy., Lesz, ahogy lesz 182. 21 Kovács J., Szegedi emlékek 132. 344