Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Ebbe tartó (=tartasz), ebbé köll lönnöd: rossz társaságban magad is rosszá válsz. Eb osztotta, nyíl hozta: tréfás megjegyzés sorshúzás, nyilazás után. Fogadatlan prókátornak ebszar a fizetése: ne avatkozz más dolgába. Ebhitön él: vadházasságban él.

110 A házőrző kutyát népünk is szereti folyónévről elnevezni : Tisza, Maros, Sajó* Száva, Rajna. Ezzel akarják a veszettségtől megóvni, amelyet a néphit szerint szomjúság okoz. A veszettségről máshol szólunk bővebben. Egyéb jellegzetesebb kutyanevek: Kuszurú, Zsole, Nemaz, Hektor, Morzsa, Bodri.

111 A kutya viselkedéséből a házbeliek a maguk sorsára is következtetnek. Ha vonít és fölfelé néz: tűz lesz, ha pedig lefelé: meghal valaki a családból. Mások szerint a vonító kutyák rossz lelket látnak. Alsótanyaiak szerint ha a kutyák keletre ugatnak: rossz idő lesz, ha pedig nyugatra: jó. Amikor eszünk, Tömörkény István hallomása szerint, a ránk néző kutyának adjunk belőle enni, mert különben megfájdul a szemünk. A gyeviek az új kutyát régebben úgy szoktatták a házhoz, hogy valamelyik családtag a bal hónaljában három napig hordott egy-egy darabka kenyeret. Ezt minden hajnalban megetették a megkötött kutyával. Most már el is engedhetik, nem szökik el. Ha viszont a kutya elbarangol, akkor napkölte előtt háromszor kell belekiáltani a nevét a szabadkéménybe: előbb-utóbb meg is kerül. Erről máshol már bővebben is szóltunk. Ha az embert kutya akarja megtámadni, akkor a tápaiak szerint a hüvelykujját szorítsa a többi négy ujjával a markába és háromszor ismételje: bűrzsák, teli zsák, nyomd le ördög a kutyát! 110 Felsorolásunk nem teljes. Vö. Bálint S., Szegedi példabeszédek 80. 111 Kutyanevek Kovács J., 503. 313Alsótanyai kutyaház