Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

törölgetik. Újkígyóson valamikor a vásárban vett tehenet a gazdasszony küszöbre terített pendelyén, Kiszomborban a leterített sütőabroszon át hajtották az istállóba. Tápén a faránál fogvást szokták betuszkolni. Még manapság is akadnak tanyai emberek, akik a vásárban vett ló nyakába az istállóküszöbön új kötőféket vetnek. Csak ezután mehet be. Egyesek hétlyukú szerencsepatkót szoktak az istállóküszöbre szögezni. Amikor a tehén első fiára ellik, a poklát az istállóküszöbön belül elássák a földbe. A ló jászol magasabb és keskenyebb a tehénjászolnál, és a szálas takarmány számára saroglya, sorompó, öregesen sarampó, vagyis etetőrács van fölötte. Oldalában több jászolkarika, amelyhez kötőfékjével fogva kötik oda a lovat. Ennek módja tápaiasan a punkkötés, pókkötés: olyan hurokkötés, amely nem csúszkál el és egy rántással eloldódik. Ha több ló is van egy istállóban, akkor a strajfa, tanyán, Tápén trajfa, rajfa, Újkígyóson, Sövényházán rugófa néven emlegetett rúddal különítik el egymástól, amelynek egyik kampós végét a jászolkarikába akasztják, a másikat meg leeresztik az istálló földjére. Esetleg ágast is vernek le. Ehhez erősítik, így a strajfa vízszintesen áll. A sövényházi istálló gerendáján sulyok, amelyet minden évben bevisznek a karácsonyi asztal alá. Beteg lovat, jószágot szoktak vele meghúzogatni. A lóistállóhoz hozzátartozik a hídlás néven emlegetett, alul üreges deszkapadozat is, hogy a trágyáié, húgy odacsurogjon, a jószág ne legyen kénytelen belefeküdni. A szemben levő fal mellett készenlétben az elrekesztett szénatartó, tanyaiasan kötröc. Az odarakott szénán aludni is szoktak. Fölötte a mennyezeten nyílás. Ezen át szokták lehajigálni a takarmánykévéket, ha a szénatartóból már kifogytak. Az istállópallás leginkább a takarmány elraktározására szolgál. Tetőzetéről ajtó nyílik az udvarra, hogy a kévéket közvetlenül a kocsiról lehessen rajta keresztül villahegyen beadogatni. Az ajtónak szénabehányó a neve. Az istálló mennyezetén az említett nyílás, ahonnan a kötröcbe lehet dobni a takarmányt. Egyes tanyákon kandi is található, amely az istállóhoz hozzáépített takarmánytároló helyiség. Az udvarra egyetlen tágas ablaka van. Kocsin közvetlenül oda lehet állani, és szintén villahegyen adogatják be róla a kévéket. Az istállóból viszont ajtó nyílik a kandiba. Az istállóbeli kötröc mellett prices, priccságy, tanyai öregek ajkán prüccs, Újkígyóson kosec: kezdetleges ágy, amelyen pokrócba, subába takarózva az feküdt, aki a lovakat közvetlenül gondozta. Ennek kora hajnalban az első kakasszóra föl kellett kelnie és ellátnia a jószágot. A prices fölött kis ablak, amelyet régebben lantorna néven emlegetett, áttetsző marhahólyaggal födtek be üveg helyett. Párkányán vagy a mellette levő polcon az istállólámpás, voltaképpen viharlámpa. Régebben a többféleképpen emlegetett pilács, tatár, pisla járta, amelyről máshol szólunk bővebben. Itt van még a gyufa, dohány, fésű, az aprófogú lóvakaró. Régebben csutakolással tartották tisztán a ló szőrét. Utána Szent György napja előtt fogott vakondok bőrével simogatták végig rontás ellen. Tápén petróleumos ruhával, hogy fényesebb, a derest pedig faszénnel, hogy mutatósabb legyen. Olykor falba vert akácfakarókon lógott a lószerszám is, különösen a mindennapos. A lovak fara és a prices, szénatartó között az istálló hosszában agyaggal ledöngölt, esetleg ki is kövezett járónak, útnak placc a neve. Ezf tisztán tartják, állandóan söprik. Erre a célra szolgál a serevénysöprű, hosszúnyelű lapát és vasvilla. A placcon 308