Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Ide kerülnek természetesen az igényesebb, de a divatból már régebben kiöregedett bútordarabok is. Sajnos, a szegedi nép hajdani bútorkultúrájáról csak nagyon szórványos adataink vannak. A középkor végéről Marchiai Jakab gótikus jellegű széke az alsóvárosi kolostor ereklyéjeként maradt ránk, amely nyilvánvalóan már a polgári lakáskultúra intimebb, individuálisabb igényeit, kényelemszeretetét tükrözi a kor egykorú tömörebb szerzetesi kóruspadjaival stallumaival, vagy akár népünk padjaival szemben. Marchiai Jakab széke Erre a finomultabb polgári otthonra bizton következtethetünk az 1522. évi tizedjegyzék Asztalgyártó (2). Szekrény (1), Esztergályos (1) családneveiből is. A hódoltság korából nincsenek emlékeink, illetőleg adataink. Csak föltételezzük a reneszánsz formavilágának meghonosodását, illetőleg elnépiesedését. A XVIII. századtól kezdve már népünk bontakozó, polgáriasodó bútorkultúráját is nyomon kísérhetjük. A házilag készült bútorok, illetőleg barkácsolók, fara284