Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

lenség ne járuljon és ennek lakossait minden rettenetes betegségtől, mennykövektől és kőessőtől, veszedelmes árvizektől is, hogy soha semmi kár és veszedelem mi reánk ne következzen, segélyen és hallgasson meg minket az Atya-fIsten, a Fiú+Isten és a Szent Lélek+Isten. Amen. Az évenként ismétlődő házszentölés, Dugonics András szerint koleda

55 hagyományairól a Háromkirályok ünnepének tárgyalásánál szólunk. A bejáratra, vagyis a konyha, szoba falára krétával írt 19 + G+M + B+75 szövegnek gonoszűző erőt tulajdonítanak népünk öregjei. Letörölni nem szabad. Kálmány Lajos szerint ezt a szent ölt gré tát iparkodtak a paptól elcsenni, mert a vele vont körnek oltalmazó ereje van. Most pedig vizsgáljuk meg a profán, mindennapi rendeltetésű tárgyakat. A tükör, szegedi ajkakon tükör, a hajdani parasztszobákban az ajtóval szemben, a két utcai ablak közötti falcsíkra, a karospad, vagy esetleg a suglót fölé került. Régebben, olykor még ma is pávatollat szoktak a sarkába tűzni. Ennek valamikor oltalmazó hivatása volt, manapság már csak díszül szolgál. A tükörhöz számos hiedelem is fűződött, amelyet századeleji öregek még komolyan vettek. így napnyugta után, éjszaka nem jó tükörbe nézni, mert az ördögöt látjuk meg benne. Más magyarázat szerint: az ördög néz ki belőle. Amikor halott van a háznál, továbbá nagypénteken fekete kendővel szokás a tükröket letakarni, vagy a fal felé fordítani. Terhes asszony ne nézzen tükörbe, mert régi szőregiek szerint idétlen lesz a magzata. Kisgyermeket nem szabad tükörbe tartani, mert a tápaiak szerint hamarosan meghal, elfordul tőle az örzőangyala. Fogatlan gyereket ne nézessünk tükörbe, mert akkor nehezen nő ki a foga. A kömpöci eladólány Luca éjszakáján tükröt és fésűt rejt a párnája alá, mert így megálmodja, hogy ki veszi el. Menyasszonynak esküvője napján, majd amikor először bekötik a fejét, nem jó tükörbe néznie, mert nem lesz hosszú életű. Lakodalmi sátorban vagy szobában a menyasszony ülőhelye fölé jó magasan, de kissé előrebuktatva tükröt szoktak akasztani. A tükör eltörése szerencsétlenséget jelez. Éppen azért a gyeviek szerint még törött tükröt sem jó a háznál tartani. Ha lány töri el, hét évig nem megy férjhez. Távollévők sorsát úgy lehet megtudni, hogy fehér tányérba tiszta vízzel teletöltött poharat állítanak az alsótanyaiak, ebbe meg a jeggyűrűt teszik bele. A szobát el kell sötétíteni, lámpát vagy szentelt gyertyát gyújtani és tükröt tenni melléje. A tükörbe kell nézni, és benne a gyűrű közepét figyelni. Ebben azután föltűnik a távollevő. Ha nem mutatkozik, akkor már nem él. A tükör a boszorkánypörökben is előfordul. 1730. Tudna az tükör ön által is látni és jövendölni, de szeles napfényben nem lehet nézni.

56 Aki Szerelmes Tamás napján (dec. 29) böjtöl, Kálmány temesközi följegyzése szerint

57 éjszaka megálmodja, hogy ki veszi el. Előbb azonban tükröt kell a feje alá tennie. A bűnbeesésről szóló szőregi mondában

58 előfordul a világ tükre. Erről azonban máshol szólunk. A tükörhöz néhány sajátos közmondás is kapcsolódik. Ne bírálgassunk másokat, söpörjünk csak a magunk háza előtt: van neki is tükör je, akiben belenézzön. 55 Dugonics A., Példabeszédek és jeles mondások I, 278. 56 Reizner IV, 464. 67 EA. 2809. 58 Kálmány L., Világunk alakulásai 42. 282