Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

paposkodott Törökbecsén, amikor a püspöknél és tanfelügyelőnél följelentették, hogy az iskolás gyermekektől „sikamlós" verseket gyűjt. 261 A hajszában Rohonczy földesúr is résztvett. Kálmány nem kapott elégtételt, sot Törökbecséről is áthelyez­ték, így aztán a magyar balladaismeret örök kárára már nem tudta 262 följegyezni a Kőmíves Kelemen temesközi népünk körében élő változatát. Törökbecse és környéke megérdemelné, hogy hagyományvilágát kiadós interet­nikus kutatásokkal napvilágra derítsük. TÖRÖKKANIZSA, régebben olykor Űjkanizsa, szerbül Növi Knezevac, régi híres át­kelőhely, a legszebb Tisza menti települések egyike. Középkori neve Révkanizsa. A Törökkanizsa név, mint Törökbecse, Töröktopolya nyilvánvalóan még abból az idő­ből való megkülönböztetés a hasonló bácskai helyektől, amikor a bánátiak 1686 1718 között még a félhold uralma alá tartoztak. ElsŐ előfordulása: 1030 (?) Canysa. „Már a Gellért-legenda — írja 263 Borovszky Samu — is szerepet jutat neki, Csanád vezér és Ajtony háborújának elbeszélése al­kalmával. Szerinte, mikor Ajtony visszaverte Csanád első támadását, ennek hadai visszavonultak a kökényéri bokrokig, Szoregig és egész Kanizsáig. 1200 körül pedig Béla király névtelen jegyzője itt Kenesnánál hajóztatja át a Délvidék elfoglalá­sára kiküldött Szoárd, Kadocsa és Bojta vezéreket." Kanizsa a középkorban virágzó mezőváros. Hosszú időkön át a Csákyak birto­ka. A XV. század derekáról Borovszky Samunak pöriratokból sikerült összeállíta­nia színmagyar lakosságának névsorát. 1489-bol három utcája ismeretes, a Kép, Ha­lász, Hosszú utca. Még az 1557/58. évi defterek is magyar lakosságot örökítenek meg Kanizsán. Később elnéptelenedik, majd szerbek kezdenek letelepedni. Mint már többször említettük, a kanizsai uradalmat az újvidéki Szerviczky Márk vásárolta meg a kamarától. A vegyes ajkú : magyar — szerb Törökkanizsa magyarsága teljes egészében sze­gedi eredetű. Letelepedése nem egyszerre történt. Nagyobb része a szomszédos Budzsák gányófaluból származik, amely még 1776­ban kamarai birtok volt. Erről külön szólunk. Budzsák ma tanyavilág. Jozefova már összeépült Törökkanizsával, de kamarai birtokon hamarabb tele­pült. 1817-ben kapott kiváltságlevelet. Magyar lakosságának eredetét pontosan még nem ismerjük, de zömében nyilván szintén Szegedről származott. Kálmány állítása szerint 264 budzsáki népünkből ide is jöttek. Az egykori Firigyháza telepes faluról, szegedi dohánykertészeiről külön szólunk. Amikor 1876-ban földesúri önkény következtében megszűnt, a lakossága Törökkani­zsára húzódott. Ezekből a szegedi elemekből tevődött össze Törökkanizsa magyar lakossága. A városka színes múltját, gazdag hagyomány világát még alaposan föl kellene kutatni. Dűlőneveit Pesty Frigyes helységnévtára számára a múlt század hatvanas éve­iben összeállította valaki. Ezek nagyrészt szerb hangzású határnevek, Borovszky Samu közli is Őket. Emellett egyik tanítványunk alkalmi gyűjtéséből itt a magyaro­261 Kálmány L., Népköltésünk gyűjtésének sorsa vidéken. PN 1881, 75. sz. 262 Kálmány II, 167. 263 BorCsan. II, 512. Adataink egy részét az innen Ószentivánra települt Berta Jánosné Kul­csár Genovéva szívességének köszönjük. 264 Kálmány III, XII. 243

Next

/
Thumbnails
Contents