Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

kat közöljük : Nagy lapis, Kislapis, Sirina, Meggyes, Rét, Sánc, Kanál (nyilván a kanális szóból), Sziget, Torok, Përkusz, Kiserdő. Nem kell mondanunk, hogy a temesközi határnevek érdemesek a beható, kritikai vizsgálatra. * TÖRÖKTOPOLYA falu Nagykikinda közelében. Régebben a beodrai uradalomhoz tartozott, amelynek birtokszerzője Karácsonyi Bogdán volt (1781). A vízjárta terület ármentesítésével 1790 táján alapította Topolya községet, amely a bácskaitól való megkülönböztetésül a Töröktopolya hivatalos nevet kapta.

265 Szerbül Banatska Topola. A falut szegedi gányók és németek lakták. Újabb nyelvi megoszlásáról nincsenek ismereteink. Népélete teljességgel föltáratlan. A múlt század derekán a templomban egyesek jelenéseket véltek látni.

266 Ennek a szegedi ponyvairodalomban is nyoma van, ami az itteni népnek az anyavárossal való egykorú eleven kapcsolataira is rávilágít. UDVARNOK, németül, illetőleg szerbül Rogendorf, vegyes ajkú falucska Bégaszetgyörgy szomszédságában. Két települési egységből áll. Ezek: Szöllősudvarnok és Törzsudvarnok. Bolgár (és régebben német) kisebbsége együtt él a magyar többséggel, amely Szeged vidéki és csanádi katolikus magyarokból 1825 után települt Petrovics József akkori birtokán.

267 Népéletéről — sajnos — nincsenek adataink. * UDVARSZÁLLÁS, hivatalos szerb nevén Dobricevo Karas völgyi falucska magyar többsége a legdélibb szegedi kirajzás. Megtelepülésének körülményei nem ismeretesek, néprajzi sajátosságairól is egy puszta híradáson

268 kívül nem tudunk. ÚJFALU, régebbi hivatalos nevén Torontálújfalu, szerbül Krivabara a Berzava mentén, Nagygáj szomszédságában virágzó magyar kisközség. Eredetileg kamarai puszta, majd a Bedekovich-család birtoka, amely 1842-ben a szegedi gyökérzetű Szajánból és Bikácsról 78 gányófamiliát telepített ide.

269 Újfalu hagyományvilága még feltárásra vár. ÚJKÍGYÓS, régi iratokban Dohányoskígyós, békési falu, amely szinte teljes egészében Szeged szerteszóródott dohánykertész népéből települt.

270 Pecsétjén máig dohánylevél látható. A mai falut Wenckheim József Antal gróf 1816-ban alapította.

271 Minden család haszonbérbe 1 numerus földet kapott, amely 27 kisholdból (1100 négyszögöl): 5 hold 265 Torontál mon. 132. 266 A „jelenésre" más helyen még visszatérünk. 267 Szentkláray J., Plébániák 331. 268 Börcsök E., Magyar nóta, magyar tánc. Kalangya 1936. 412. 269 Schematismus 1900, 259; Kálmány II, XIII. 27

° Zsótér J., Jubileumi Emlékkönyv Újkígyós község megalapításának évfordulójára. 1815— 1965. Újkígyós 1965. Néprajzi ismereteinket alig gyarapítja. 271 Scherer F., Békés vármegye társadalma. Gyula 1941, 15. 244