Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
A főleg Móra Ferenctó'l feltárt régészeti leletek 225 arról tanúskodnak, hogy a szőregi földön sok archaikus nép és kultúra virágzott. Mommsen szerint római út haladt rajta keresztül. Ez egyben a marosi só ó'si útvonala is, a szállítás Szoregen ment keresztülA faluról már a Gellért-legendában is szó esik : Csanád serege, amikor Ajtonytól vereséget szenvedett, ide Szőregre vonult vissza erőt gyűjteni. Később azután győzött is. Lehetséges, hogy az először 1239-ben említett, Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt, maradványaiban máig meglévő bencés apátságnak 226 alapjait a bizánci egyház vetette meg. Ennek korszerű bizonyítása itt messzire vezetne bennünket. Reizner János 1903-ban e helyen fehér márványból művészien faragott oszlopfőt talált, amely azonban sajnos, a szegedi múzeum régiségei között már nem lelhető. Ha helytállanak Tömörkény István megállapításai, akkor egy nagyobb háromhajós román templom középhajójának oszlopsorához tartozott. Hasonló oszlopfők szerinte egyebek között a ravennai S. Apollinare Nuovo-ban láthatók. 227 Ez az analógia hitelesség esetén nagy jelentőségű összefüggést sejtet. Kun László hadai rontották le a dombra épült monostort, amely nem is támadt fel többé. Temploma nyilván csak a török időkben pusztult el. Egyes köveit a falu házaiba építették. Egy falmaradványa máig látható. Itt volt talán még középkori cinterem-hagyományokhoz híven, a régi, csak a századforduló táján felhagyott temető. A dombnak még Kálmány Lajostól megörökített régi neve Papkert, másként Töröktemető, Törökdomb, ami szintén történelmi hangulatot idéz. Kálmány hallomása szerint 228 a földjében kincsek vannak, amelyeket tarajos kígyók segítségével egy ősz ember őriz. Máig élő hiedelem szerint karácsony éjszakáján az öreg elő is jön. A dombon nem szabad beszélni, nehogy meghallja. A hallgatásnak ez a kötelezettsége talán még a monasztikus időket idézi. Szintén Kálmány jegyezte föl 229 azt a helyi mondát is, hogy a tündérek valamikor ott éltek a régi temetőben, a romok között. Majd amikor a lakosság megsokasodott, Radnára távoztak. Erről a radnai búcsújárásnál még szó lesz. A falunak a középkorban sok gazdája volt ; 1411-ben Zsigmond király a Szeged városa és a szőregi nemesek közötti határpörben úgy szolgáltatott igazságot, hogy új határul a Nagyér és Süllőszűrőér vonalát jelöli ki. 230 Szőreg rövid időre Sárszegi István szegedi várispán és királyi sókamarás zálogbirtoka lett. 1552-ben elpusztult. Pusztaként emlegetik a XVII. században is. A hódoltság után többen bérlik, szerbek és magyarok szállják meg. Magyar népe Szegedről rajzik ide, először 1712-ben az akkori rettenetes árvíz következtében. 1746-ban határozza el a temesvári kincstári igazgatóság Szoreg, Deszk, Szentiván, Gyála faluk alapítását. Másfél évtizeden át (1746—1761) alsóvárosi barátok gondozzák. A vármegyei rendszer visszaállítása után, 1781-ben a királyi kamara a szőregi uradalmat, amelyhez akkor Szoreg, Újszeged, Szentiván faluk, továbbá Gyála, Rabé, Térvár puszták tartoztak, 180 ezer forintért Szeged városának adta huszonöt évre zálogba. Ezzel a Város Reizner János szerint 231 a jólét és gyarapodás kiapadhatatlan 225 Novellisztikus bemutatásuk Móra F., Utazás a földalatti Magyarországon. 226 Juhász K., Hajdani monostorok a csanádi egyházmegyében. Budapest 1926, 18; Kissé bővebben Juhász, K., Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter. Münster 1927, 21. 227 Tömörkény I., Aszőreghi templomromok. Arch. Ért. 1904; Vö. még Szeged városa 9, 156. 228 EA. 2301 481. 229 EA. 2811. 230 Reizner IV, 21. 231 Reizner I, 382. 226
