Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

„A szőlőtelepítés nagy dolog — írja tovább az újság — nagy anyagi kitartást igényel, és három-négy év beletelik, mire sok munkája után pénzt lát az ember. Bizony, mikorra az első bort leszüretelték a telepesek, nem egy sóhajtott vissza közülük a régi nyomorúság után, és nem egynek a pénzecskéje úszott el a nehéz küzdelmek árjában. Akárcsak Amerikában." „Az öttömösi telepesek legnagyobb része azonban — akik abban különböznek Amerikába vándorló honfitársaiktól, hogy többre becsülték hazájukban a homokot, mint Amerikában a televényt — keményen megállotta helyét, s már Öttömös nagy része szőlőültetvény, amely a legkitűnőbb alföldi bort termi." * ÖTVÖSD, régiesen Eötvösd, Eötvösfalva, románul Otvesd, bánáti ö-zo nyelvjárásban beszélő' magyar falucska, Bakóvár leányegyháza, A múlt században az állam telepítette (1868) numerus szerint a mi temesközi gányó népünkből.

172 PADÉ, másként Magyarpadé, szerbül Srpski Padej, vegyes lakosságú falu, amely a középkorban a Csanád nemzetség birtoka volt. A hódoltság alatt szerbek laknak benne. A felszabadulás után a kamaráé, majd 1781-ben Ormosdy István vásárolta meg, és már 1784-ben szegedi dohánykertész családokat telepít a szerbek mellé.

173 A papi szolgálatot az alsóvárosi klastromból kirendelt és más helyen már jellemzett Takáts Rafael (1749—1820) franciskánus látja el mellettük, akinek „Toldalék" с igen ritka tájszótára arról tanúskodik, hogy a szegedi népnyelvnek Alsóvároson és Padén úttörő kutatója volt. Munkáját egyébként regényes körülmények között, itt, padéi hívei körében maga nyomtatta ki (1791). Padé templomát (1842) a későbbi földesúr, Diván György építette: a Havi Boldogasszony titulus a szegedi szülőföldre emlékeztet. Padé magyar népe 1832 körül a szétvert Morotva szegedi eredetű családjaival is meggyarapodott. Kálmány Lajos néhány gyönyörű balladát jegyzett föl

174 a faluban és közli a szegedi eredetű családok hevenyészett névsorát : Csanádi, Horváth, Komlósi, Kovács, Magyar, Nagy, Szabó, Szűcs, Tombácz, Tóth. A falu részei: Tobán, Cigányvér, Újsor, Gyöp, Düloi: Kispeszér, Nagypeszér, Konchát, Morotva, Sulymos, Bethlehem, Szatmár. Padé szülöttje Kenedy Géza (1853—1935), a Quintus néven ismert konzervatív publicista, aki már az első világháború előtt sürgette és Szeged városának is ajánlotta parasztkollégiumok felállítását.

175 Szülőfalujából egy Dózsa-monda töredékét örökítette meg. Padén volt tanító a két világháború között Kristály István, aki Tömörkény modorában novellákat írt a temesközi magyar népélet köréből. Köteteit sajnos, nem volt módunkban elolvasni, néhány elbeszélését csak folyóiratokból ismerjük. * PODLOKÁNY szegedi gányókból települt kertészség, amelyet 1785-ben a bébi uradalom területén Batthyány Ignác püspök alapított.

176 A szabadságharc viharaiban elenyészett. Ma már csak dűlőnévként ismeretes. 172 Szentkláray J., Plébániák 279; Ternes mon. 87. Vö. 173 BorCsan. II, 470. 174 Kálmány II, 18. 175 Quintus, A szegedi gondolat. SzH. 1915, 257. sz. 176 Kálmány III, XIV; Szentkláray J., Plébániák 309. 14 A Mona F. Múzeum Évik. 75. II. 209