Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
ságának nemes törekvését, a néphagyomány kutatását ismeretlen okokból abbahagyta, érdeklődését azonban haláláig megőrizte. Ezt a Kálmány Lajossal váltott több levele is bizonyítja. 47 Szegedi diáktársai közül Wéber Károly főleg a szegedi szakrális népélet köréből, Szuló Ernő, Strósz Ernő, Szluha Ágoston, Vilcsek Jakab pedig inkább a szegedi mesevilágból gyűjtött. 48 Csaplár irányítása mellett még Kalmár Bertalan félegyházi, Vénh János pedig kalocsai anyagot hordott össze. A gyűjtésben egyébként maga Csaplár is részt vett. A felnőtt gyűjtök között ott van még Debreczeni Ferenc csizmadiamester, János édesapja, Jego Izaiás, alsóvárosi franciskánus, továbbá az egyébként ismeretlen Kis József. Kovács Ágnes legértékesebbnek Debreczeniék, továbbá Strósz Ernő anyagát tartja. Mi még Vilcsek Jakabét is ideszámítanánk. Ipolyi folklórgyűjteményének méltán remélt kiadásával hozzáférhetőbbé válik majd Csaplár Benedek diákközösségének szegedi anyaga is, amelyet mi természetesen a kéziratból majd többször idézünk. Csaplár különben szegedi működésének (1853—1867) számos művelődéspolitikai kezdeményével is emléket emelt magának. Ezek közül kiemeljük a szegedi boszorkánypörök jegyzőkönyvének lemásolását és első néprajzi értékelését, a Dugonics kultusz felvirágoztatását, a helytörténeti kutatások megindításának hangoztatását. 49 „A nemzeti művelődés alapja" című könyvében a nemzetneveléssel foglalkozva kiemeli az anyanyelvi kultúra jelentőségét, pártfogásába veszi a szegedi népnyelvet is. Az özést nyelvünk legnagyobb hangzásbeli értékei közé sorolja. 50 Révai Miklós életéről és koráról szóló hatalmas monográfiatöredékében nagyértékű adatokat olvashatunk a szegedi piaristakultúra XVIII. századbeli méltatott, plebejus irányzódásairól. * Csaplár szellemi hatása ihlette a rókusi Varga János (1846—1881) néprajzi érdeklődését is. 51 Varga ügyvéd lett, Aradon élt. Népszínműveket is írt, egyik a Nemzeti Színházban bemutatásra is került. Kitűnő, apró megfigyeléseiben szinte fölülmúlhatatlan megörökítője kora szegedi: főleg felsővárosi, rókusi szokásainak, hagyományvilágának. Nagy kár azonban, hogy anyagát majdnem mindig novellisztikus keretbe szorítja, életképpé cifrázza, 47 Figyelmet érdemel : Ismét néhány szó nemzeti hagyományaink és a tájszó-gyűjtés érdekében. VU 1859. Életrajzírója bizonyára tőle szerzett értesülés alapján azt írja, hogy az Ipolyi számára kispaptársaival együtt összehordott népköltési anyag Ipolyi Arnold közvetítésével Abafi-Aigner Lajoshozjutott. Koncz A., Egri egyházmenyei papok az irodalmi téren, Eger, 1892,60—64. Úgy gondoljuk, Debreczeni Jánosnak része volt Abafi és Kálmány tudományos kapcsolatainak előkészítésében. Anyaga: EA. 48 Szegedi ifjak mint népmesegyűjtők. A Magyar Népköltési Gyűjtemény legújabb kötete. Szeged és Vidéke 1915, 53. sz. Jól tájékozott ismertetés. Megnézendő Kovács Ágnes idézett dolgozata is. Szluha Ágostonról Tömörkény I., A tanyai ember Ág Illése. Ethn. 1914. Kötetben: „Munkák és napok a Tisza partján" 460—461. 49 Uo. 170. 50 Egy jellemző mondata: „Ősiállapotunkra emléköztetveannál inkább lehetne az ős kiejtést használni, minél inkább tapasztalnunk kell, hogy az e bötü sokasága csakugyan a mekegésre emlékeztet eltótosodott nyelvünkben." I. m. 243. 51 Nekrológja, arcképe Vasárnapi Újság 1881, 748. Itt még a következő tárcajellegű közlései jelentek meg: Szegedi kántáló gyerekek 1867; Adventi dolgok a népéletből. Mikulás. 1867; Bohóságok farsang után. 1868; A gyermekvilág húsvétja, 1868; Lucaszéke. 1869; Szilvesztertől új esztendeig. 1869; Farsangi mulatságok. 1869; Kurta farsang, hosszú böjt. 1869; A mátkapár tűzpróbái. 1870; Húsvét után. Komakulacs, békekosár. 1870; Az 1848-iki gyermekcsaták. 1871; Virág-vasárnapján. 1871 ; A húsvéti ünnepekre. 1871 ; Piros pünkösd napján. 1871 ; A búcsújárások és magyar népünk. 1871; Mindenszentek napján, 1872; Karácsony ünnepe. 1873; A csök. 1875; Temetkezési népszokások, 1875—Felsorolásunk nem tart teljességre számot. 18
