Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Kelebia lazán települt tanyaközség. Területe 1960-ban 11 593 hold, lélekszáma 3804. Tanyasorai mintha ásotthalmi mintára születtek volna meg : Vasútsor, másként Vasútfőd, Kóbászsor. Egyéb tanyarészek: Görbetó, Halastószél, Katancsicsszél, továbbá a már említettek Borista, másként Rácborista, Tipics, Fődijárás, viszont Négyesjárás már nem tartozik Kelebiához, hanem Kisszálláshoz.

98 Az elvégzendő behatóbb néprajzi kutatás különösen Borista tömör alsótanyai népközösségében archaikus szegedi hagyományokat hozhat napvilágra. Kelebia a trianoni szerződéssel határállomássá és így országosan ismert, rohamosan népesedő hellyé vált, ezért 1924-ben az egykori Szabadka, illetőleg Tompa község határából kiszakították, és önálló tanyai közigazgatást kapott. Ezért kell utalnunk arra is, amit Tompáról, továbbá Kisszállásról írunk. KÍGYÓS, hivatalos nevén Kígyóspuszta, idősebb tanyai népünk ajkán Kíjós hajdani kun puszta, ma tanyaközpont. Lélekszáma 1508. Majsa határához tartozik. A hódoltság alatt a Város birtoka. Valamikor temploma is volt. Öreg majsaiak emlegetik, hogy az egykori templomdomb széthordott földjével töltötték fel a kígyósi határban fekvő mocsáron át vezető, vert út néven emlegetett közutat. A XVIII. században az újjászületett Kiskunsághoz, éspedig a szomszédos Kiskunmajsa határához tartozik. Hosszú ideig közlegelő, csősz és pusztagazda házzal. 1896-ban a majsai redemptus ivadékok között járulékföldként osztják szét. Ezek azonban hamarosan túladnak értéktelennek vélt jussukon. Dorozsmai, de főleg alsótanyai szegényparasztok szállják meg." Nagyobb birtokot szerez itt Wolf Miksa, szegedi, illetőleg üllési szőlőbirtokos is. Ezt a negyvenes évek elején fölparcellázták. Az ő szőlőtelepítései mindenesetre ösztönző hatással voltak a helybeli paraszti szőlőkultúra kialakulására. Szegedi eredetű a Budai, Daka, Farkas, Födi, Hegedűs, Hódi, Kispál, Meszes, Sánta, Sebők, Sutka, Szabó, Szekszárdi, Szíveri, Szögi, Tanács, Tandari, Török. KIKINDA, Nagykikinda népünk öregeinek ajkán Kökinda, szerbül Kikinda. A középkorban Kökénd néven virágzik. A hódoltság alatt elpusztul. A felszabadulás után kikindai districtus néven kiváltságos szerb terület, amely a vármegyei rendszer visszaállítása (1779) után is megmaradt. Csak 1876-ban olvasztják be Torontál megyébe. Helységei : Kikinda, Mokrin, Karlova, Basahíd, Szerbkeresztúr, Jozefova, Kumán, Vrányova, Melence, Tarras. Ezek közül Kikinda, Szerbkeresztúr, Jozefova, Vrányova magyar kisebbsége szinte teljes egészében szegedi eredetű. A distriktusban a magyarokon kívül németek is megtelepednek. Kikindával kapcsolatosan sokat emlegették a múlt század folyamán az uberland, überlandiális földeket. A szó, illetőleg megjelölés a katonai határőrvidék jogrendszeréből került át. Itt ugyanis a belsőtelket Stammgut, a külső földeket pedig Uberland néven emlegették.

100 A kikindai kerületben a vízjárta és szikes területeket jelölték e szóval. A betelepülő szerbek elsősorban a jól megművelhető, magaslati helyeket szállották meg, a többi egyelőre hasznavehetetlen volt. Amint az ármentesítés folytán ér88 Tóth István plébános és Horváth Cz. György pedagógus szíves segítségével. 99 Pintér Sándor szíves közlése. 100 Kiss K., Az Überland föld. Szeged 1898. 182