Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

BALOTASZÁLLÁS 1950-ben alakult tanyaközség, a hajdani halasi határban Alsóbalota, Felsőbalota, Kisbalota, Alsószállás, Göbölyjárás puszták, illetőleg tanyák összevonásából. Határa 1960-ban 18 212 hold, lélekszáma 3326. Balota puszta tanyásodása a századfordulón kezdődött. Szinte teljes egészében alsótanyai szegényparasztságunk szállotta meg. Ezt a nevek is tanúsítják : ÁbrahámFúrús, Baka, Bálint, Bárkányi, Bata, Bíró, Bite, Bodó, Bóka, Bózsó, Csala, CsászárPútyi, Csipak, Csiszár, Deák, Dobó, Dóczi, Dücső, Engi, Farkas, Fekete, Födi, Gárgyán, Hajdú, Hegedűs, Hegedűs-Bite, Jakus, Katona, Kazi, Kátai, Kerekes, Kirí, Kiss, Kismarton, Kispál, Kispétör, Kocsis, Komócsin, Krisztin, Lovászi, Magda, Makra, Nacsa, Oltványi, Ónozó, Ótott-Kovács, Ördög, Palotás, Paplógó, Puskás, Rabi, Sárkány, Sebők, Simon, Szabó-Batancs, Szekeres, Szűcs, Tanács, Tombácz, Tóth, Tömösvári, Turcsi, Varga, Vëszëlka, Vecsörnyés, Vőneki. Balotaszállás még vizsgálatra vár, de utalunk arra, amit Halas általános jellemzésénél mondunk. * BATTYÁNHÁZA, népünk ajakán Bottyánháza a Romániához tartozó Óbébával összeépült gányótelep, amelyet 1838-ban szegedi dohánykertészek alapítottak a Batthyány-uradalomban. — Ismeretlen hagyományvilágát nyilván a vegyesajkú Óbéba népéletének keretében kell majd megvizsgálni. BÁNKÚT, falu Elek közelében. A hódoltság után sokáig kamarai puszta, ahova a szegedi származású Wodianer-cég szegedi gányókat telepített 182 numerusra (1843). Hamarosan falu lett belőle, papot is kapott, azonban már 1852 táján szétoszlott. Oka a bérlői kötelezettségek elhanyagolása, nyomában pedig a Wodianertól indított és megnyert kereseti pör. Csak 14 család maradt Bánkúton, a többi részben Nagykamarásra ment, részben pedig Zimándközép kincstári pusztára települt.

29 A falu jelenlegi nyelvjárása, néprajzi képe egyelőre ismeretlen. * BÁNLAK, románul Uanloc, vegyesajkú bánáti falucska. Ö-ző tájszólást beszélő magyarságát nyilván hajdani földesura, Karátsonyi Lázár telepítette a múlt század első felében Beodráról, illetőleg Akácsról. Az Ősök főleg juhászok lehettek, mert anyaegyházának, Karátsonyifalva (Offsenica) templomának Vendel a patrónusa. Érdemes megemlítenünk, hogy az egykori kastély parkjában álló, becsben tartott akácfa egy amaz első száz közül, amelyet a hagyomány szerint Mária Terézia idejében hoztak hazánkba.

30 A falu hagyományvilágát nem ismerjük. BEODRA, népünk ajkán olykor Biodra, a középkorban Bőidre, szerbül Beodra, virágzó falu Törökbecse közelében. Szerb többsége mellett jelentós a magyarsága isElőször 1331-ben emlegetik. Később elpusztul. A hódoltság után is még sokáig puszta. Szerbek telepednek le rajta 1740 táján. 1781-ben Karácsonyi Bogdán vásárolja meg beodrai uradalom címen a kamarától. A földesúr magyarokat és németeket is telepít a faluba (1795). 29 Szentkláray 208. 30 Torontál mon. 22. 151