Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
lástja), hódoltsági hagyományait. Művében oklevélszövegek váltakoznak folklórba hajló anyaggal, így éló'szavas előadásból származó mondákkal, legendákkal, anekdotákkal. A nép Telek szemléletében még az egész helyi társadalmat jelenti, amelyet a közös múlt és az alsóvárosi búcsújáró kultusz fűz organikus egésszé. A barokk Mirakelbuch modorában írja meg a Város, templom, kolostor történetét. Az anyagot mindenesetre fölhasználja a „Tizenkét Tsillagú Korona" c. nagyterjedelmű prédikációgyűjteményének ama beszédeiben, amelyeket 1759—1768 között a havibúcsún mondott el. 20 Nem kétséges, hogy alsóvárosi prédikációinak monda- és legendaillusztrációi azonnal elindultak a további folklórizáció útján. Hogy mellette Telek József nem gondolt jámbor népnek szánt könyv kiadására, annak nyilván az a fó' oka, hogy az írás-olvasás készsége a XVIII. század derekán a szegedi tájon még elég szűk társadalmi körre korlátozódott. Csak a XIX. században jelenik meg Telek anyagára támaszkodva Ordinansz Konstantin? 1 majd Szegedi A. Kilit 22 népkönyve, amely az alsóvárosi búcsújárás legendavilágát tárja a jámbor olvasó elé. Főleg Ordinansz könyve nagy hatással volt a hasonló tárgyú helyi ponyvairodalom egykorú virágzására is. A maga korában nem jelenhetett meg a jászberényi származású Kiss István (1733—1798) „Jeruzsálemi utazás" c. kézirata sem, 23 amelyben 1766—1768 között szerzett szentföldi élményeit örökítette meg. Művét élete utolsó éveiben (1792—1795) Alsóvároson vetette kódexíró barát gondosságával papírra. Szegedi, sőt alsóvárosi rövid utalások többször felbukkannak benne. Könyve kétségtelenül mind máig a legszebb magyar útleírások egyike, amely egyaránt tanúskodik a franciskánus érzelmességéről, de átnemesedett paraszti nyelvéről, tüzes magyarságáról is. Ausztriát, Itáliát, Egyiptomot, majd legbővebben az Újszövetség világát éles szemmel, kitárult lélekkel tárja elénk. Előadásába jámbor anekdotákat, példázatokat, legendákat is belesző. Ezeket bizonyára prédikációiban is felhasználta. Nyilvánvalóan olvasmánynak, népkönyvnek szánta. Ez művének verses befejezéséből is kitűnik: Veid kedvessen tőlem sok utazásaimat\ Kegyelmes Űr Isten és fáradságimat... Tedd részessé bőven e könyv olvasóikat, Ébreszd kegyelmeddel a hív hallgatókat, Hogy Szent földi jókban foglalják magokat... 20 Coronae Marianae azaz a Boldogságos Sz. Mária Tizenkét Tsillagú Koronájának, vagy tizenkét ünnepeire Tsillag-sugarok Gyanánt El-oszlatott Prédikátzióknak II. Része, melyben az utolsó hat Tsillagokat, vagy ünnepeket, egymást követő szép renddel öszve füzögette P. Telek József Szerafikus Sz. Ferenc Rendén lévő Szerzetes. Vátz 1772. A sorozat egyik beszéde önállóan is megjelent: Bátorságos Havasok az az Havi Boldog Asszony napján az Isten Anyának irgalmasságábul eredett bátorságos boldogulásunkrul világosságra eresztett predikátzió, mellyet Nemes Királyi Szabad Szöged Várassában, a Szent Ferentz fiainak klastroma mellett, hajdan Havi Boldog Asszony tiszteletére fel-építetett, ritka szépségű Szent Egyházban 1759. esztendőben: ugyan Havi Boldog Asszony ünnepe-napján élő nyelvével mondatt P. Telek Josef, Szent Ferentz Atyánk keményebb rendtartáson lévő Szerzetének, s Magyar-Országi Salvatoriana Provintziának érdemtelen fia. Pest 1761. 21 A Libanus havasi alatt illatozó Titkos értelmű Rózsa, avagy Nemes, Szabad, Királyi Mező-Szeged Városnak Havi Boldog Asszony tiszteletére szenteltetett Királyi Templomában hajdani időktől-ólta ájtatos tiszteletben tartatott és, Segítő Boldog Asszonynak neveztetett Kegyelmes Képnek történeti lerajzolása, mellyet Szerafikus Szent Ferentz Szerzetebéli és Üdvözítőnkről neveztetett provintziában levő Mező—Szegedi Klastromnak régi Ok-leveleiből egybe szerkeztetett és az Isten szülő Szűz, Nagy Asszonyunk ájtatos tisztelőinek lelki vigasztalások/a kiadott P. Ordinansz Konstantin Szent Ferentz Szorossabb Rendtartását követő Szerzetes és Áldozó Pap. Váltságunknak 1830-dik Esztendejében. Szegeden, Nyomtattatott Grünn Orbán örököseinél 1831. 22 Szegedi A. K, A Szeged-alsóvárosi fejedelmi templom. Szeged 1862. 23 Kiss L, Jeruzsálemi Utazás. A bevezetést és jegyzeteket írta Pásztor Lajos. Róma 1958. 11
