Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

szerzetes történetírás eredményeit. Öntudatlanul is megérzi a történelmi gondolkodás humanista jelentőségét. Nem hallgathatunk azonban az „Etelka" nyomában Szegeden is fölburjánzó délibábos magyarságszemléletró'l,

16 amelynek fattyúhajtásait még napjainkban sem sikerült egészen kiirtani. Dugonics azonban nemcsak a történelem világában, hanem a térben is kitágítja korának magyar látóhatárát. Sajnovics Jánosnak a finnugor rokonságot illető alapvető tudományos fölfedezéseit az „Etelka" viszi bele a magyar köztudatba. Az újabb irodalomtörténeti kutatások nyomatékosan rámutatnak arra, hogy a nyugati irodalom ebben az időben különös kedvvel és érdekló'déssel fordul a „ködös észak" felé; a bontakozó romantika számára alkalmas tárgyat és környezetet keresett. Megkezdődik tehát az északi dolgok divatja, a septentriomanie,

17 amelynek hazánkban első képviselője Dugonics András. Hazafias gerjedelmében öntudatlanul, de kiváló ösztönnel sikerül neki kora európai irodalmának egyik legmodernebb áramlatát meghonosítania. így van ez különben népiességével is. Nem biztos, hogy Rousseau romantikus természetkultuszát, méginkább Herder romantikus népkultuszát Dugonics közvetlenül ismerte volna. És idehaza mégis annak a szerte Európában észlelhető mozgalomnak válik vezérévé, amely a néplélek és népélet megismerését, sőt követését tűzi ki magának tudományos és költői feladatul. Igaz ugyan, hogy a nyugati törekvések és a Dugonics kezdeményezte hazai jelenségek társadalmi hátterükben, indítékaikban lényegesen különböznek egymástól. Nyugaton a „magas" kultúra túlfinomult világából, dekadens zsákutcájából menekülnek a műveltek és előkelők a népélet egészségesnek és romlatlannak érzett egyszerűségéhez. Nálunk a társadalom túlnyomó része még a népkultúra tisztes igénytelenségében élt, amelyet Dugonics és hívei tősgyökeresen magyarnak éreztek a műveltek kozmopolita, romlottnak híresztelt műveltségével szemben. Nézzünk most szét a piarista Palánk után Alsóvároson. A XVIII. század barokk történelemszemlélete hatja át a franciskánus Telek József (1710—1773) munkásságát,

18 amikor a „Cosmographia" c. kéziratban maradt munkájában (1760)

19 az alsóvárosi templommal kapcsolatban összegyűjtötte Szeged városának muzeális jelentőségű tárgyi emlékeit (Gellért-kazula, Mátyás király pa18 Ennek a délibábos szemléletnek szegedi eltévelyedései, fattyúhajtásai között kell megemlítenünk a csallóközi származású, de élete utolsó évtizedeiben a Rónay-család kiszombori vendégszeretetét élvező és Szegedre sűrűn bejárogató Somogyi Antalnak (1812—1885) Régi magyar énekek címmel kiadott koholmányait (1873). Az „eredeti" a szegedi Somogyi-Könyvtárba került. Vö. Fölfödözés a Somogyi Könyvtárban. Hun-székely kéziratok. SzN. 1890, 71. sz. Tóth В., Magyar ritkaságok. Bp. 1899. 20; „A rovásírás szegedi kódexe". SzH. 1902, 229. sz. Móra F., Rovó Somogyi. Magyar Bibliofil Szemle 1924, 82. A másik a volt piarista papnövendék és negyvennyolcas honvéd, Szabó Mihály (1825—1903) szegedi tanítóképző intézeti igazgató, aki Dugonics ábrándos szómagyarázatait követi ködös nyelvmetafizikai elmefuttatásaiban. Nem vesz tudomást a korában már virágzó módszeres magyar népnyelvkutatás hatalmas erőfeszítéseiről. Művei: Magyar nyelvbölcselet. Szeged 1892. A szegedi nyelvjárás története. Szeged 1898. A ked és kend tájszók története. Szeged 1898. A szopós kisded anyai nevei. Néhai Dugonics András 1898-iki névnapja emlékéül. Szeged 1898. Dugonics András délibábos szelleme föl-fölbukkan Kovács Jánosnál, sőt itt-ott még a fiatal Kálmánynál is. 17 A septentriomanie mint koráramlat Baráti 56. 18 Pályájáról értékes dolgozatot írt Tamás P., Telek József élete és műve. Bp. 1948. 19 Teljes címe: Protocollum conventus Szegediensis, seu cosmographia seu brevis descriptio olim florentissimae, nunc a cineribus redivivae Provinciáé Hungáriáé Ordinis Minor um S. P. Francisci Strictions observantiae. A nagyértékű kézirat 1944 óta lappang. 10