Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Nem ismerjük pontosan az egykorú körülményeket, de a Város felajánlását, ajándékokkal való kedveskedését nem helyeselhetjük, hiszen ezzel önmaguknak ó'si kiváltságait tették vitássá, ez pedig késó'bb megbosszulta magát. A neoacquistica commissio felülvizsgálata Szeged birtokjogait is. Elismerte Tápé és Vártó, továbbá a környező' feketeföldek tulajdonjogát. Nyugat felé a homokon a Város ősi határait nem lehetett oklevelekkel megállapítani. Egy 1717-ből származó, a hagyomány és öregek előadása nyomán készült tanácsi és kissé nyilván szépített összeállítás szerint 91 a Város határa, örökföldjeinek kiterjedése a következő volt : I. Rosa halma. 2. Kecze korhány a. 3. Nagy állás. 4. Szeg határ. 5. Bika semlyéke homokja. 6. Dobos széke homokja. 1. Eötöczéki halom, ubi Szegediense, Doczense, et Pusztaszeriense territoria insimul concurrunt. NB. Fossae vulpium ibidem habentur multae. 8. Penes ipsum Eötöczéki halom existens colliculum, quasi e diametri Kistelek habitus. 9. Rekettyés hosszú semlyék. 10. Saaregyháza halma. 11. Gellén homokja, vei halma. Ex parte verő Cumanicalium Praediorum regionis inferioris Csengelye: 1. Gellén homokja. 2. Bogárzo homokja. 3. Balassa fája. 4. Király széke. 5. Forró Somboja. 6. Ától árok. 1. Meleg szoba. Tiszátúl fogvást Szent Mihály Telkének határja: 1. Tisza fejér partnak alsó vége. 2. Doroskúttyai halom. 3. Tere halom. 4. Fő Ere. 5. Atol árok. Reszkej határiul való határja : 1. Mattyon kivül Ától Árok alsó vége. 2. Bodon halma, és azon túl igyenessen Tiszáig. Nemes város határának Kun földektül való különbözése: 1. Szu Basa halma, noha Eőr halomig lehetne praetendálni. 2. Zombori dombja. 3. Puskás homokja. 4. Zabos Goré. 5. Tekéntő. 6. Zákány homokja. 7. Kara homokja. (A 8. szám hiányzik. B. S.) 9. Garga homokjai 10. Engi homokja. II. Puskás halma. Csorvaj rét mellett. 12. Csikós semlyékje. 13. Kántor Semlyékje Szabatkaj út mellett. 14. Madaratz tó. 15. Buzgán halma. 16. Pap halma. E hagyomány szerint tehát Csöngőié kivételével a Szegedi határhoz tartozott mindaz, ami a legújabb időkig, pontosan 1949-ig is szögedi főd volt. Sőt ide tartozott még a mai dorozsmai határ keleti fele : a Neszűrjhegytó'l Domaszék irányába terjedő Seregélyes és Forró Zsombója homokját is magában foglaló hatalmas terület. Ez a számbavétel már számolt azokkal a nehézségekkel, megaláztatásokkal, amelyekbe a Város a kun pusztákért folytatott küzdelem során hamarosan bele is keveredett. 93 1. Lipót ugyanis e pusztákat a német lovagrendnek ajándékozta, amely ügyvivőjéül Orczy Istvánt nevezte meg. Hosszas huzavonák után 1718-ban a Város Orczyval abban állapodott meg, hogy átmeneti időszakra Átokháza, Csöngőié, Kömpöc, Csólyos, Majsa, Ágasegyháza, Üllés, Mérges, Dorozsma, Szentmihálytelek pusztákért a Város évi 150 forint bért fizet. Ezzel elődeink sajnos ismét eljátszották az elvi alapot, mert önként lemondottak ó'si tulajdonukról, illetőleg használati jogukról. Orczy egyébként is kétszínűén viselkedett és forma szerint most már jogszerűen mondotta, hogy a bérlés ténye által a Város a német lovagrend törvényes jogait maga is elismerte. Nagy szerencsére III. Károly 1719-ben megerősítette Szegednek szabad királyi városi jogait és ősi kiváltságait. Sajnos, mégsem lehetett megakadályozni, hogy Orczy közvetlenül Szeged alatt a mai Dorozsmát mátravidéki palócokból, illetőleg jászokból meg ne alapítsa. A középkori Dorozsma nyugatabbra terült el. A Város minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult, és kénytelen volt belenyugodni, hogy 1723-ban egy vegyes polgári és katonai bizottság megállapítsa a Szeged és Dorozsma 91 Reizner II, 92. 92 Karga sűrűn előfordul a kunsági határ-, illetőleg családnevek között. A qarga valamennyi török nyelvben ismeretes 'holló, varjú' jelentésben. Rásonyi L, A kiskunsági -// -la, -le képzős földrajzi nevek. MMy.K>56, 55. ** Reizner J., A régi Szeged II, 76—150; Uö., A kun puszták pöre. 111
