Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

kertes családiházaiból tömörült városrészek. Egy részük szegedi ivadék, más részük a környékről vándorolt be, vagy úgy helyezték át, ha állami szolgálatban voltak. Általában még ö-zo tájszólást beszélnek, hiszen a közeli Makóról, Vásárhelyről bevándorlóknak is ez az anyanyelvük, de a régi, hagyományőrző városrészekből való kitelepülésük, fellazulásuk egyúttal a népi konvenciók szegedi világával való szakítással is együtt jár. Emberi és társadalmi elhagyatottságuk 1945 előtt egyenesen megdöbbentő volt. Legrégibb az Aigner-telep, mai nevén Béketelep, keserű néphumorral Csibakitelep, vagyis azoknak meghúzódó helye, akiknek a körtöltésen belül nem jutott hajlék. A rókusi állomás és az Öthalom között, az aklok, vagyis rókusi disznóhizlalók és a vásárállás, azaz a jószágvásártér, továbbá a régi vesztőhely közvetlen szomszédságában, hajdani birkajárások helyén épült. Első lakói téglagyári és akoltelepi munkások. Alapítója Csányi János (1900), akiről nevén túl mást nem tudunk. 1912 táján keletkezett Pillich Kálmán parcellázásából a róla elnevezett Pillichfalva, mai nevén Újszőreg, amelyről Újszegednél bővebben is szólottunk. A Somogyi Szilveszter akkori polgármesterről elnevezett Somogyitelep, röviden Somogyi, ma Petőfitelep, röviden Petőfi Felsőváros északkeleti, Szillér, Szillapis néven emlegetett részein a körtöltés és Tápé között keletkezett. Alacsony fekvése miatt 1940 táján árvízveszély fenyegette. Leginkább gyári munkások, iparosok, altisztek szállották meg. A közművek, közlekedési eszközök jórészéhez csak a felszabadulás után jutott. A körtöltésen kívül, a Szabadkai út, vagyis a nemzetközi autóút két oldalán keletkezett, közvetlenül az első világháború után a Városnak egyik legegészségesebb fekvésű, szépen rendezett telepe, a Ságváritelep, Ságvári, régebbi nevén Kecskéstelep, Kecskés: Kecskés István városi tisztviselő után, aki az alapítás munkájában tevékenyen vett részt. Alsóvárosi öregek ajkán ennek a régi, szérűskertes határrésznek máig Kénytelen a neve.

88 Máshol is említjük, hogy az alsóvárosi nyomásból azoknak kártalanítására szakították és osztották ki, akiknek a Ballagitón lévő birtokát a múlt század ötvenes éveiben vasúti pálya céljaira kisajátították. A Hattyas, Hattyastelep régebbi átmeneti nevén Klebelsbergtelep, tréfásan Klébi leginkább vasutasok, kistisztviselők, városi üzemhellyel rendelkező iparosok otthona. Tájképi megjelenése, színtváltakozásai és a Tisza festői holtágának szomszédsága miatt alighanem a legszebb Szegeden. Feltűnő, bár teljesen érthető, hogy a környék faluiból napjainkban beszivárgó nép a Városnak általában legközelebb eső telepeit szállja meg. így a tápaiak, gyeviek a Petőfitelepen, sándorfalviak a Rókushoz tartozó Béke-, Börtönor-telepen, szőregiek, bánátiak Újszegeden, szentmihálytelkiek, röszkeiek a Ságvári-telepen vernek gyökeret. A szegedi határ A Várost környező szögedi határ, szögedi főd kialakulásában,

89 a szegedi puszták történeti néprajzában, gazdasági fejlődésében elsősorban kell számotvetnünk a nomadizáló, pásztorkodó életmódjukat sokáig megőrző kunok hatásával. A meg88 Reizner II, 180. Ill, 513; Tömörkény L, Barlanglakók 451. 89 Rövid, itt is fölhasznált összefoglalás Bálint S., Adatok a szegedi határ régi birtoklástörténetéhez. Néprajzi Dolgozatok 5. Szeged 1961. 109