A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága

imádkozni kell. Ha pedig a csillag akkorát szalad, hogy nem látszik többé, ami csillaghullás, akkor meghal valaki. A néphagyomány a csillagokat emberi, természeti tulajdonságokkal, olykor szakrális tartalommal ruházza föl, és emberies mondákat, hiedelmeket fűz hozzájuk. Máig egyike a legismertebb csillagképeknek a Nagymedve csoport, népies nevén a Göncölszekér, Magyarországi Göncölszekér, Nagygöncölszekér, más néven Döncölszekér, Döncöl szekere, Döncö, Döncör. Emlegették Szent Pétör szekere néven is. Több szólás is fűződik hozzá. Nagyon nehéz: olyan nehéz, mint a Göncölszekér. Fölösleges: ötödik kerék a Göncölszekérön. Nagyralátók: ők akarják magok hajtani a Göncöl szekerét. A Kisgöncölszekér, Szőregen Törökországi Göncölszekér, másként Krisztus szekere a „Kismedve csillagkép" .Általánosan ismert hét csillaga közül a három első csillag a Rúd, illetőleg az Ökrök. Mindegyik csillagot pár Ökörnek számítva, hat Ökör van befogva. A négy utolsó csillag a Szekér, ami egyben a kerekeket is jelenti. Krisztus Urunk innen szórta le mindenfelé a szalmát. A szalmaszórásból visszamenet nagy kátyúba jutott, és eltörött a szekere rúdja, azóta görberudas a Kisgöncölszekér. Gajgonyai magyarázat szerint a szekér árpakenyérrel, cethallal és morzsalékkal volt megrakva, amikor feldőlt. A Nagygöncölszekér, másként Magyarországi Göncölszekér a Nagymedve csillagkép a, ß, y, Ô csillaga. Mindegyik csillag egy-egy Kerék, a szekér többi része nem látszik. Az e, Ç, n csillagok egyesek szerint az Ökör, mások szerint a Szekér rúdja, ismét mások szerint a Rúd és Ökör egyszerre. A középső Ökör mellett van az Álkor csillag, amelynek többféle népi neve van : Ustoros, Cigánygyerök, Hüvelypici, Magyarszentmártonban Olájgyerök. Ehhez a majdaniak azt a hiedelmet fűzik, ha egyszer fölbukik az Ökrök előtt, akkor elvész a világ. A szőregiek szerint a Hüvelypici a szekérbe fogott középső ökörnek füléből hujángatja: cselő, hajsz! Szőregi hagyomány szerint Szent Péter vak lovon járt, és ki akart térni a Részögembör elől, de ez mégis összeakaszkodott vele és ledörgölte Péter szekerének egyik oldalát: a szalma leszóródott, a rúd meg eltörött. A Göncölszekér Illés prófétáé, azon hordja a villámokat. Illést meg Jónást Isten az égbe ragadta a gonoszok lelövöldözésére: Illés húzza a tüzes szekeret, Jónás pedig tolja, úgy dörögnek. A régi szegedi pákászok a Göncölszekér rúdjának fordulásából meg tudták mondani, hogy az éjszakának melyik órája következett el. A Tejút, szokottabb nevén Országút, Felsőtanyán Juhászok útja, Jézus útja, azaz a „Via Lactea" csillagcsoporthoz is számos hiedelem fűződik. A Tejút keletkezését a régi oroszlámosi nép így magyarázza: Árpád apánk egyszer az édesanyjával álmodott, akinek emlőiből megeredt a tej. Amerre a tej ment az égen, arra ment Árpád apánk is a seregével. Az a tej látszik az égen, ezért Tejút a neve. Alsótanyai magyarázat szerint a lelkek az Országúton jutnak föl a mennyekbe. A jó lelkek az Országút egyenes ágán mennek, a rosszak meg az elhajláson a pokolba jutnak. Kálmány mellékesen említi, hogy a félegyháziak szerint a jó lelkek ezen járják a búcsút. Jézus is járt rajta, amikor Jeruzsálembe ment. Ezt egy szőregi változat szerint Jézus szórta. A szőregi hagyomány úgy tudja, hogy Szent Péter a Göncölszekéren elment szalmát lopni, de a Csősz (Vega) rajtaérte. Péter erre sebesen hajtani kezdte az Ökröket, a szalma pedig elszóródott. Azóta látszik az égen az Országútja. Más magyarázat szerint a Részögembör elől akart kitérni, úgy szóródott szét a szalma. 85