A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

T. Knotik Márta: Táblácskás szövésű szalag-töredékek

ságot. Az egymás mellett haladó kötegek elfordulási iránya egymással ellentétes, így a sávolyozottság ék alakban

5 rajzolódott ki. Ezek az ék alakú rajzolatok hasonlítottak első látásra a kötött anyag sima szemeihez. A már említett ritka vetülékrendszer a négy cérnából álló láncköteg középmagasságában helyezkedik el, és a sűrűn egymásmellé préselt kötegek közül ki sem látszik. E lencérnából készült vászon láncsűrűsége 10X4, azaz 40/cm, vetüléksűrűsége 12/cm. A 38. sz. sír textil-töredékei tehát — vásznuk alapján •— egyazon textil övből származnak. Szövésükhöz felhasznált lenfonalak Z irányban sodorottak, összecérnázásuk azonban S irányú

6

. E tömör és különlegesen előállított textil nyilván csak az öv szélességében készült, mely ez esetben két centiméter. A 42. sz. sírban szintén öv fémdíszeiben maradtak ránk a textil-töredékek. Ezek a díszek ugyancsak kerek és kettős liliom alakúak, de valamivel kisebb méretűek, mint az előző sír díszei. A textil-maradványok itt barnára színeződtek és háncsszerűvé váltak. Kerek fémdísz (13) egy darabjában a szegecselés körül textil-töredék helyezkedik el. Ezen vastag vetülékfonalak és harmadnyi vékonyságú láncfonalak keresztezik egymást. A láncfonalak az előző sír textiljeihez hasonló felületet képeznek. A következő kerek bronzdísz-darab (34) belsejét a szögecselés körül textília tölti ki

7 (6. kép). Felülete határozott rajzú, ahol a láncfonalak lepattogtak, ott élesen látszik az alig sodrott, vastag vetülékfonal. A láncfonalat alkotó S sodratú cérnák itt 5 Azékalakú sávolyt lásd Szemmáry L., Kötéstan. Budapest. 1959. 72. 6 A vizsgált textiliák adatait a táblázat összegezi. 7 A felvételeket Hernádi Oszkár készítette. A képek melletti szakasz öt millimétert jelöl. 377