A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

Tekintve, hogy e kérdés megítélése nem feladatunk, biztosan csak annyit szögezhetünk le, hogy a Kalán nemzetség ősei Szer környékét nem a honfoglalás-korra visszamenő ősi szállásterületként birtokolták, s itteni feltűnésükre a XI. század végénél korábbi biztos adatunk nincs. Feltehető, hogy a vizsgált terület egy része eredetileg a Gyulák szállásbirtoka volt, majd egy ideig beletartozott Ajtony dominiumába is. A birtok megszerzését követően a nemzetség őse itt, a falu előzőleg már többször átépített temploma helyén építette fel a Boldogságos Szűz Máriának szentelt

124 monostorát. Mivel e monostor — mint monostortemplomaink általában — elsősorban nem a lelkipásztorkodás céljaira létesült,

125 a település keleti végén emelkedő magaslaton a falu számára építették az új, a korábbinál kisebb plébániatemplomot. E templom építési idejét így az alaprajzi forma, a kőzetvizsgálat eredményei, a téglaméretek, valamint az első (nemzetségi?) monostor építési idejére támaszkodva határozhatjuk meg. Az utóbbi — mint terminus post quem — XI. század végi, az első háromhajós templom XII. század második felére datált építése (a kőanyagban itt már előfordulnak a plébániatemplomnál hiányzó kőzetfajták) — mint terminus ante quem — a XII. század első két harmadat adják meg az építés idejéül. Magát a falut 1389 előtt oklevélben csak a monostor kapcsán említik, 1241 előtt csupán egy ízben, 1233-ban szerepel.

126 A tatárjáráskor a település a monostorral és a plébániatemplommal együtt elpusztult. Ezt a monostor feltárásakor nyert adatok, a plébániatemplom románkori periódusának pusztulása, a tatár seregek vonulásának útvonala,

127 valamint a Csongrád megyei települések nagyarányú pusztulása bizonyítják.

128 Szer viszont gyorsan újjáépült, hisz monostorát 1256ban már újra említik.

129 Nem sokkal ezután kerülhetett sor az előzőnél nagyobb, későromán-koragótikus stílusú plébániatemplom építésére is, hiszen az itteni temetkezések legkorábbi sírlelete III. András egy pénze, s a pápai tizedjegyzékben 13221337 között papját név szerint említik („...Item Ladislaus de Sers iuratus dixit, non valere ultra II. Marcas."

130

). E két adat, s az alaprajzi elrendezés alapján XIII. század végi — XIV. század eleji újjáépítést kell feltételeznünk. A XIII. század második felétől az alföldi települések száma igen jelentős mértékben csökkent. Ennek okai között a század folyamán lezajlott események (tatárjárás, kun lázadás) a természeti csapások, járványok, a mezőgazdaság intenzívebbé válása, s elsősorban a társadalom szerkezetében a XIII. századot követően lezajlott mélyreható változásokat tartja számon a történeti kutatás.

131 Ezek során további lényeges tényező lehetett a nagyobb közigazgatási, kereskedelmi központok kialakulása, melyeknek gazdasági hatókörén kívül eső, s a fontosabb útvonalaktól távol 123 U. o., 20.; Geogr. hist. 884.; A középkori Orosháza története. 224; Tört. Szemle. 1961. 20—23. 124 Fuxhoffer D., i. m. 232. : „Ad Abbatiam B. Mariae V. de Zeer" 125 Kovács В., i. m. 58. 126 Monumenta ecclesiae Strigoniensis. I. Ed.: Ferdinandus Knauz. Strigonii 1874. 294. A magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótárának (III. k. 730.) 1015-ből idézett adata: "Duodecima [villa] Zeru..." a Pécsváradi apátság alapítólevelében természetesen nem az általunk tárgyalt Szerre vonatkozik "...Varad contiqua possessioni zeer monasterii Pechwaradensis. "(Karácsonyi J., Szent-István király oklevelei és a Sziveszteri-bulla. Diplomatikai tanulmány. Bp, 1891. 81, 94.) 127 Budenz J., Târîkh-i Üngürüsz, azaz Magyarország Krónikája czímű török kézirat ismertetése. Magyar Akadémiai Értesítő. II. (1861) 303—316. 128 V. ö., Győrffy Gy., Geogr. hist. 128.; 129 F., IV/2. 377. 130 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tom. 1. Bp., 1885. 254. 131 Szabó L, A falurendszer kialakulása Magyarországon (X—

XV. század). Bp. 1971. 139148, 185.; Valter L, A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete. Agrártörténet« Szemle. 1974. 17—19.; Maksay F., A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. 51, 53. 24 Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 369