A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Péter László: A Hunyadi János sugárút története

élt mint ecetkereskedő. A mai lakók közül Jász Tivadar megyei sportfőorvos négy évtizede él a 28. sz. házban. Érdekes, hogy országosan vagy akár csak helyben jelentős személyiség szülőházáról nem tudunk ebben az utcában. Újabban pedig a nagy emberek is a klinikán születnek. A nemzetközi hírnevű Erkel-díjas zeneszerzőnek, Durkó Zsoltnak (1934—) szülei az ő születésekor a 15. sz. alatt laktak; a jótollú publicista, költő és elbeszélő, Iszlai Zoltán (1933—) pedig születésétől 1950-ig a 41. sz. házban nevelkedett. Ennek a háznak légkörét idézi Kompánia című kötetének (1976) elbeszélésfűzére. 8. Cs. Sebestyén Károly 1928-ban ezt írta a Szentháromság utcáról: ,, Valami különös véletlen mentette meg ezt az utcát attól, amiben valamennyi utcája a városnak részesült, hogy ti. nevét más útvonalra adják, vagy átkereszteljék más névre. Úgy látszik, csak a tiszta véletlennek köszönhette, hogy immár négyszáz év óta megtartotta eredeti nevét." Nem sejthette, hogy a Szentháromság utcán még ezután teljesedik be a többi szegedi utca általános végezete. Miután az ötvenes évek közepén pár évig némelyek önkényesen Felszabadulás útjának próbálták nevezni, de ez nem vált hivatalossá, 1961. március 3-án meggondolatlanul, elhamarkodottan Hunyadi János sugarúira változtatták a nevét. Semmiféle szempont nem tette megokolttá, hogy Szeged legjelentősebb múltú, legősibb utcájának nevét, amely átvészelte a törököt, osztrákot, Horty-rendszert, Rákosi-korszakot, éppen most, amikor múltunk értékeit már tudatosan őrizzük, védjük: hagyjukelveszelődni. Hunyadi Jánosnak van tere Szegeden, a Hunyadi tér; az új elnevezés tehát azért is elhibázott volt, mert a párhuzamos neveket éppenséggel csökkenteni kell, nem pedig szaporítani. Л sugárútnak különben is egyenesnek kell lennie, ez az utca pedig kissé megtörik a közepén, tehát helyesebb volna az utca elnevezésnél maradni. (Az Április 4. útja viszont visszakaphatná sugárút nevét, mert ez viszont rászolgál egyenességével, szélességével.) Az át nem gondolt, elsietett intézkedéssel Szegednek az 1522-i tizedjegyzékben szereplő és 450 éven át fönnmaradt utolsó utcaneve is eltűnt. IRODALOM Reizner J., Szeged története. Szeged, 1899—1900. 1—4. köt. Cs. Sebestyén K., Szegedi utcák. Szeged, 1928. Cs. Sebestyén K., Szeged legrégibb utcája: a Szentháromság utca 160 év előtt. Délmagyarország, 1938. december 25, 1939. január 1. Inczefi G., Szeged környékének földrajzi nevei. Bp. 1960. Bálint S., Az 1522. évi tizedlajstrom szegedi vezetéknevei. Bp. 1963. Csongor Gy., Ballá Antal XVIIF. századi szegedi kéziratos térképe. II. rész. Alsóváros. MFMÉ 1969/1. 269—286. Csongor Gy., Ballá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe. III. rész. Vár és Palánk. MFMÉ 1970/1. 213—226. Péter L., Szegedi személynevek 1578-ban. Néprajz és Nyelvtud. 17—18. 1973—1974. 231—263. 23