A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Hegyi András: Szeged gyáripara a Gömbös-kormányzat idején 1932–1936

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974—7511 SZEGED GYÁRIPARA A GÖMBÖS-KORMÁNYZAT IDEJÉN 1932—1936* HEGYI ANDRÁS (Szeged, JATE Történeti Intézet) A GAZDASÁGI VÁLSÁG UTOLSÓ ÉVEI Szeged ipara a Gömbös-kormány uralomra kerülésekor túlnyomórészt kisés kézműipari jellegű, bár a modern gyáripar jelentős elemei is megtalálhatók már ekkor. Egyfelől „középkori", teljesen kézműipari jellegű műhelyek sokaságában állították elő termékeiket a szegedi iparosok, másfelől a korszerű technika legújabb vívmányait is felhasználó gyárak, európai színvonalon, a világpiacon is keresett termékeket gyártottak. A gyáripar szerkezetét vizsgálva első pillanatra szembetűnő, hogy a nehézipar jelentősége eltörpült a könnyűiparé mögött. A vas- és fémiparban pl. csak 3 kisebb gyárat és 264 műhelyt, a gép- és közlekedési eszközök gyártásában 3 vállalatot és 218 műhelyt tartottak számon. A két nagyobb vegyipari üzemben is csupán 298 fő dolgozott.

1 A nehézipar fejletlenségét ebben az időszakban főleg az okozta, hogy nem volt Szegeden olyan nyersanyag, amelyre nehézipart lehetett volna telepíteni. A kormányzat és a nagyiparosok az Alföldet ekkor egyébként is főleg mezőgazdasági területnek tekintették. A nehézipari vállalatok közül mégis kiemelkedett a Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt. Szegedi Telepe, továbbá a Központi Gáz- és Villamossági Rt. Szegedi Légszeszgyára és Villanytelepe. Fontos szerepet töltött be a város iparában az építőipar. A két jelentősebb építőipari vállalat, a Szegedi Keramit- és Műtéglagyár, valamint az Alföldi Cementárugyár- és Kereskedelmi Rt. 137 főt foglalkoztatott.

2 A könnyűipar legjelentősebb iparága az élelmiszeripar az ipari termelés 40%-át tette ki ; benne a húsfeldolgozó- és malomipar, valamint a dohánygyártás a legfontosabbak. A legtöbb nagyvállalat is az élelmiszeriparban működött, szám szerint 784 dolgozóval. Áz élelmiszeripar jelentőségére mutat, hogy az iparágon belül még 347 kisüzem is volt 1424 fővel.

3 A húsipar reprezentánsai ekkor a Pick Szalámigyár, a Hűtőház- és Élelmiszerszállító Rt., a Szegedi Húsiparosok Zsírolvasztó- és Egyenlősítő Üzeme. A malomiparban továbbra is a Back malom játszotta a vezető szerepet. A szegedi paprikára épült a paprikamalom-ipar, amely nagyjában megfelelt a * Az Acta Historica Szegediensis-ben megjelent három korábbi tanulmányunkban Szeged mezőgazdaságát és parasztságának helyzetét, az ipari munkásság helyzetét és küzdelmeit illetve a város társadalmát és politikai életét vizsgáltuk ugyanebben az időszakban. L. Hegyi A., Szeged mezőgazdasága és parasztságának helyzete a Gömbös-kormány időszakában, 1932—1936. AH Sz. XLV. 1973. 3—48.; Hegyi A., A szegedi ipari munkásság helyzete és küzdelmei a Gömbös-kormányzat idején, 1932—1936. AHSz XLIX. 1974. 3—68.; Hegyi A., Szeged társadalma és politikai élete a Gömbös-kormányzat időszakában, 1932—1936. AHSz L1II. 1975. 3—82. — A továbbiakban használt állandó rövidítések feloldását 1. a 226. oldalon. 1 Népszámlálás 1930. III. 226. 2 Uo. 3 Uo. 215