A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Börcsök Vince: Adatok a pinceépítés, szőlőfeldolgozás és bortárolás hagyományaihoz Szeged környéki homokon

rint első példányai a múlt század közepén jelentek meg. Nagyobb szőlőterület birtokában jelentősebb űrtartalmú, erősebb présre volt szükség. Megjelennek a vasalkatrészek is. Két hatalmas keményfatalpon 150 cm átmérőjű, kör alakú vastag lap, a tányér van. Ennek szélébe abroncs beépítésével must elvezető vályulatot alakítanak ki. Kívülről egymással szemben kettő, csapolással beépített, szögletes keményfaoszlop magasodik föl, mindkét oldalról vastámasztekkal rögzítve. Az oszlopokon egy-egy lehajtható kengyel. Az oszlopokat fönt egy csavartartófa néven emlegetett keresztgerenda köti össze, amelyek végei kengyelekkel rögzíthetők. A keresztgerenda közepén vasból készült, egy cm metszésű csavarorsó emelkedik ki. Ennek felső végén horogszerű kiképzés, ebbe kerül beleszorításkor a körösztfa. 12. Nagyobb teljesítményű barkácsolt sutú 13. Teljesen fából barkácsolt sutú Szatymaz Mórahalom külterületéről. Készítette Tanács környékéről. Készítette Enyingi Antal szélSándor az 1880-as években. — Lelt. sz. : 62. 12. 1. molnár a századforduló tájékán. — Lelt. sz. : 64.11. í. A tányér közepén van a préskosár amely öt mm vastagságú abroncsra ujjnyi hézagos közökkel fölszerelt keményfalécekből áll. Két darabból készítették, melyek egy csuklóspánt segítségével szétnyithatók. A megtöltött kosár lefödésére a kosártetéj, kosárfödő szolgál. Ez szétszedhető és összerakható, kör alakú, keményfadeszkalap, középen áthidalással. Az áthidalás és egyben a kosárfödő közepén, vasból készült, olyan anyacsavar van, amelynek csak a felső vége nyitott. Ide illeszkedik bele a lefele hajtott csavarorsó. A sutú elmozdítására jobbról, balról egy-egy fogantyú szolgál. Egyaránt készülhet vastag drótból abroncsból és kovácsvasból. Az ilyen 80-100 éves sutúkkal napjainkban is dolgoznak Szeged környékén. Jónak tartják és nem szívesen válnak meg tőle. Általában egy-két hl nagyságúak. 205