A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Börcsök Vince: Adatok a pinceépítés, szőlőfeldolgozás és bortárolás hagyományaihoz Szeged környéki homokon

a felső karimába. Ha nagyon elszáradtak, fenékre állítják és egy vödör forró vizet töltenek a hordókba. Pokróccal, ponyvával letakarják. így a gőz minden nyílásba behatol és mögdagasztalja a hordót. Utána kimossák, kisúrolják, ami nem nehéz feladat, mert a kancahordó egyik vége nyitott. 5. A hordó szüret előtti dag as/.talásí i Domaszéken Hasonló eljárással teszik rendbe a taposók adat is. A prést is lemossák. Ha van hely, a pinceszínben helyezik el, ha nincs, az udvaron dolgoznak vele. A taposókádnak inkább kell födött helyen lenni. A szűrőhordók előkészítése, ha újak, vagy a fejtés utáni kiürítéskor jól kezelték őket, nem okoz nagyobb gondot. Az új hordót kiöblítik, és annyi szál áslúg vagy kénvirág néven emlegetett ként égetnek el benne, ahány hl-es a hordó. A használt hordóba beleszagolnak és megállapítják, milyen kezelésre van szükség. Tulajdonképpen a hordókat nem a szűrés előtt kell rendbetenni, hanem amikor a bor elfogy belőlük. Ilyenkor könnyebb a kezelésük. A kiürítés után néhány vödör vízzel körülöblögetik, majd a vizet kicsorgatják belőle. Mindez a munka borkorcsolya néven ismert készségen történik. A hordó külsejét síkárkefével lesúrolják és a fa hűvösében száradni hagyják. Az abroncsok mozdonylag felhasználásával védik a rozsda ellen. A legidősebb szőlőtermelők Szeged környékén is hallottak a mogyorófa abroncsról, de itt nem használták.

14 14 Seemayer V., 1935, 12—16. Zala megyében a hordót pintér, az abroncsot mogyoró- és nyírfavesszőből szőlősgazdák készítették. Az ágat kettéhasították és madzaggal vagy fűzfahánccsal megkötötték. Néhány év alatt tönkrement, cserélni kellett. 199