A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Börcsök Vince: Adatok a pinceépítés, szőlőfeldolgozás és bortárolás hagyományaihoz Szeged környéki homokon
А Мота Ferenc Múzeum Évkönyve 1974—75/1 ADATOK A PINCEÉPÍTÉS, SZŐLŐFELDOLGOZÁS ÉS BORTÁROLÁS HAGYOMÁNYAIHOZ A SZEGED KÖRNYÉKI HOMOKON 1 BÖRCSÖK VINCE (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) A magyarországi szőlő- és borkultúra monografikus feldolgozását Vincze István avatott kézzel elvégezte. Megvizsgálta a szőlő eredetét és beállította az európai, illetőleg eurázsiai összefüggések láncolatába. Figyelme elsősorban a hegyvidéki szőlőkre irányult. A filoxéraveszedelem a hegyvidéki szőlőket majdnem teljesen letarolta. A forró homok ellenállt a kártevőknek. Ekkor indult meg Szeged környékén a nagyarányú telepítés. Méretei hamar túlhaladták az oltványokkal megújított történeti borvidék területét. A homoki szőlők problémáival aránylag kevesen foglalkoztak. Debrecen környékéről Kurucz Albert 2 , Solt vidékéről Égető Melinda 3 tárt fel sok értékes adatot. A szegedi táj mediterrán hatásokat élvező szőlőkultúrája feltétlen megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. A homoki szőlők telepítése után hamar jelentkezett a boros kamrák kialakításának és a pinceépítésnek az igénye. A Szeged környéki termelők élen jártak a homoki táj szőlőtelepítésében, viszont nagyon elmaradtak a tárolásban. Ez a must minőségét sokáig rontotta és az árakat is hátrányosan alakította. Akinek volt egy darabka homokföldje, föltétlen telepített néhány mérés, kapa vagy kapás szőlőt. 4 Szeged város tulajdonában lévő bérföldekre is ültettek szőlőt. Az új telepítésű szőlő néhány év alatt termőre fordult. Nagy feladat elé állította a kezdő szőlősgazdákat a termés szüretelése, feldolgozása, elhelyezése és értékesítése. BORTÁROLÁS Szeged tanyavilágában eleinte pincét nem építettek, a hordókat a kamrában helyezték el. Ma is találkozunk ilyen megoldással a város földjén települt községek külterületén, ahol a kamra bortároló jellege egyáltalán nem szembetűnő. Szatymaz község egyik dűlőjében szüret idején megvizsgáltunk egy közel 100 éves tanyát. 5 A kamrának van egy kis ablaka és szokásos méretű, udvarra nyíló 1 Részlet a szerző a Szeged környéki, homoki szőlő és borkultúra с kéziratos monográfiájából. 2 Kurucz A., 1964. 101. 3 Égető M., 1974. 133—158. 4 Szabó L, Szabadka (1894). Egy mérés 100 út szőlő. Kapás elnevezés is hallható. A mérés 400 rj-öl. Csongrád megyei Levéltár: Az 1828 évi országos összeírás szerint a kapa 200 D-öl. (1827—1829—1834/4). 5 Paragi Péter szatymazi tanyaházának boroskamrájában található: egy db 300 l-es ászokhordó, egy db 60 l-es, egy db 47 l-es kisebb hordó, egy db 35 l-es és egy db 13 l-es kishordó. Nagy kosarakban három q, egy ládában 30 kg téli alma. Egy karospad, rajta két bödön és egy fazék. Egypár csizma. Egy stelázsi befőttekkel, kopaszüvegekben eltett paradicsomlé. Az állványon egy zománcos vajling, egy zománcos vödör, két db egy l-es üveg, egy szódásüveg és egy db zománcozott, piros kanna. Három q burgonya, egy asztal, rajta egy lábatlan húsvágó tőke, befőttek, lopó, tölcsér alumíniumból, négy db különböző méretű bekötött üveg és három egy l-es alumínium kanna. 13 Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 193
