A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
T. Knotik Márta: Dél-alföldi szőtteskendők
szőtték. Szövése részben vászonkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt, ez utóbbi a szőttes fonákoldalán hosszan lebeg. Ebből a 62 cm széles szőttesből szabták le a 90 cm hosszú törülközőt. Két végén kettős szálvonássor alatt a pamutláncokat szabadonhagyták rojtnak. (Szegedi Múzeum 52. 1315. 2. Itsz.). 25. Endröd. Az alapszövet lazaszövésű, vékony pamuttal vegyes kendervászon, melynek két vége egyformán díszített. Tenyérnyi széles díszítősávja fehér pamut-bevetésű, mely hófehér alap fogja össze a piros zeg-zug és virág csíkokat. A 103 cm hosszú törülköző a továbbiakban megegyezik az előzővel. (Szegedi Múzeum 52. 1315. 1. Itsz.). 26. Békéscsabai tanyák. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamuttal vegyes kendervászon, melynek egyik vége díszített. Tenyérnyi széles díszítősávja fehér pamut-bevetésű, mely hófehér alap szolgál hátterül a fekete virágmotívumoknak 33 . Szövése részben vászonkötésű, részben külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt, ez utóbbi a szőttes fonákoldalán hosszan lebeg. Ebből a 64 cm széles szőttesből szabták le a 98 cm hosszú törülközőt. Két vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1301. 1. Itsz..). 27. Békéscsabai tanyák. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony pamutvászon, melynek egyik vége díszített. Díszítősávja piros-sötét és világoskék-fehér 34 , geometrikus csíkokból áll. Szövése külön mintázó-vetülék használatával történt, melyek a szőttes fonákoldalán hosszan lebegnek. Ebből az 56 cm széles szőttesből szabták le a 67 cm hosszú törülközőt. Két végét beszegték. (Szegedi Múzeum 52. 1301. 2. Itsz.) 28. Csanádalberti. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamutvászon, melynek két vége díszített. Díszítősávja egyik végén sötétkék-bordó-piros-zöld-rózsaszín-sárga-fehér 35 geometrikus és növényi díszű csíkok egymásutánja, másik végén egyetlen kockás csík. Szövése külön mintázóvetülék felhasználásával történt, melyek a szőttes fonákoldalán hosszan lebegnek. Ebből a 61 cm széles szőttesből szabták le a 91 cm hosszú törülközőt. Díszítettebb végén a pamutláncokból 6-ot összefogva kötötték a többsoros rácsos rojtot. Másik végét szálvonással szegték. (Szegedi Múzeum 52. 1298. 2. Itsz). 29. Csanádalberti. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamutvászon, melynek két vége díszített. Díszítősávja egyik végén sötétkék-piros-zöld-sárga-fehér 36 geometrikus és növényi díszű csíkok egymásutánja, másik végén egy piros-fehér kockás csík van. Szövése külön mintázó-vetülék felhasználásával történt, melyek a szőttes fonákoldalán hosszan lebegnek. Ebből a 61 cm széles szőttesből szabták le a 80 cm hosszú törülközőt. Díszítettebb végén a pamutláncokból 5—5-öt lazán megcsavarva, kötötték a többsoros rácsos rojtot. Másik végét szálvonással szegték. (Szegedi Múzeum 52. 1298. 1. Itsz.) 30. Nagylak. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamuttal vegyes kendervászon, melynek két vége díszített. Egyik végén a tenyérnyi széles díszítősáv fehér pamut-bevetésű 37 , ebben sorakoznak a kék-piros geometrikus csíkok. Másik végén ugyanebből csak egy sor van. Szövése részben vászon és ripszkötésű, másrészt külön mintázó-vetülék felhasználásával történt. Ebből a 62 cm széles szőttesből szabták le az igen hosszú, 117 cm-es törülközőt. Díszítettebb végén a pamutláncokból 2—2-őt összesodorva, négyesével kötötték a rácsos rojtot. Másik végét beszegték. (Szegedi Múzeum 52. 1305. 1. Itsz.) 31. Nagylak. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony pamuttal vegyes kendervászon, melynek egyik vége díszített. Tenyérnyi széles fehér pamut-bevetésű díszítősávjának két szélén geometrikus díszű csíkok futnak. Középrészének virágait és csillagait úgy hímezték bele. Szövése részben vászon és ripszkötésű, részben külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből a 61 cm széles szőttesből szabták le az igen hosszú, 113 cm-es törülközőt. Díszített végén a pamutláncokból 4—4-et összefogva díszesen kötött rojtot képeztek. Másik végét beszegték. (Szegedi Múzeum 52. 1306. 2. Itsz.) Az eddig tárgyalt törülközők hossza 66-168 cm között változik. Alapszövetükhöz a lent, kendert és pamutot tisztán vagy vegyesen használták 38 . így 9 kender és 11 pamuttal vegyes kendervászon ; csupán egy len és 3 pamuttal vegyes lenvászon; 7 darab tiszta pamutvászon alapszövetű van közöttük. Szövésük minden esetben vászonkötésű. 33 A fehér, fekete vetülék: cérna 34 A fehér és sötétkék cérna kettesével van bevetve, a piros és sötétkék cérna : három alapfonalból van összecérnázva. 35 A zöld vetülék: cérna; a bordó, sárga cérna: négy alapfonalból cérnázott. 36 A piros fonal kettesével van bevetve, a zöld, fehér vetülék: cérna: a sárga cérna: három alapfonalból cérnázott. 37 A fehér vetülék: cérna. 38 FélE.—Hofer T., A kalotaszentkirályi kelengye. Népr. Ért. 1969. 28. 1. 178
