A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága
Ha a tavaszi ég szivárványának piros színe erősebb, sok bor, ha pedig a zöld: sok búza lesz. Kálmány följegyzése szerint 93 a szivárvány szívja föl a földről a vizet, amely innen a felhőkbe kerül. Ezekből hullanak a vörösbékák, amelyek kettévágva, leszorítva elvágják a pokolkeletet. „Ha sok szivárvány jár — írja 94 Lakatos Károly — szárazságot, vizek fogytát jövendölte belőle a rétlakó háló vetők tudománya, merthogy a szivárvány elszívja a vizet a földről. Azt is mondják, hogy a sárgaság a szivárványban sok németet jelent." A nyári reggeleken keletkezett harmat hiedelemvilágából kiemelkedik a máig emlegetett harmatszödés, harmathúzás, amelyről bővebben Szent György napjának hagyományainál emlékezünk meg. A régi öregek nagyböjtben csak olyan ételt ettek, amelyet a harmat nevelt, A koratavaszi hidegharmat még nem azonos a dérrel, amelynek különben cigányharmat a tréfás neve. A fehér ködszerű mészharmat, Tömörkénynél lisztharmat: a növény, mint a paprika, borsó, uborka levelét megkeményíti és fejlődésében hátraveti. A füvön, virágon gyöngyöző harmatot főleg nótában gyöngyharmat néven emlegetik : Betyárlegény bujdosik az erdőbe Azt se tudja mikor ér a végire. Nyárfalevél dërëkalja párnája, Gyöngyharmat a takaródzó dunnája. Aki. üdén, fiatalosan szép: olyan, mint a gyöngyharmat, Üssön beléd az istennyila: simogasson mög a gyöngyharmat, amik áfákat hasigati (tréfás). Ha a harmatcsöpp vörösbe játszik, akkor vérharmat a neve. A harmateső — mint láttuk — kisebb nyári korareggeli eső. A harmatot körülíró tápai találós kérdés : hód elejti, nap főkapi. A dér és köd képzetköréről nincs ismeretünk. Csak annyit hallottunk, hogy a köd a tanyaiak szerint söpörni szokta a virágzó gyümölcsfákat. A hó szegedi hagyomány világa igen szegényes. Amikor a gyerek kérdezi, hogy miért, honnan, esik a hó, ezt feleletet kapja: kiszakadt az angyalok dunnája. A hajdani télkihordásról, a hóembernek a Tiszába döntéséről a farsangi szokásoknál emlékezünk meg. Tömörkény utal rá, hogy valamikor a gyerekek szétvetett lábbal, kinyújtott karral belefeküdtek a hóba: Krisztust csináltak.^ A nagyon fehér -.fehér, mint a hó. Aki hoppon maradt az már Dugonics szerint 916 is : kimaradt, mint kutyaszar a hóbú. Soha : majd ha fagy, hó lösz nagy. Másként : majd ha fagy, hó lösz nagy, répa teröm vastag, nagy. Tápai találóskérdés : tiszta fényös születésöm, csupa-sár temetésöm. Kisiratosi változata: szép fehér a születésem, csupa sár a temetésöm. Ugyanonnan: vízre esik eltörik, kűre esik: nem törik. Más : a nagy méhkas sürün rajzik, ha nap süti, mind elázik. 9 " 7 Szegedi megkülönböztetés szerint a ritkásan szállongó hópehely a pillehó. Finom, porszerű a porhó. A tühó Tömörkény szerint 98 ritkás és igen apró. Ha a földre ért, az összes havak között ez a legszilárdabb. A láb alatt ropog. 93 EA. 2811. 94 Lakatos K, A régi szegedi halászok jelképes madarai. Ethn. 1910, 83. 95 Tömörkény I., A kraszniki csata 488. 96 Dugonics A., Példabeszédek I, 196. 97 Kovács F., Iratosi kertek alatt. Bukarest 1958, 226. 98 Tömörkény I., Célszerű szegény emberek 124. 102
