A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága

fagyot, tűzvészt, betegséget olvastak. El is halmozták őket mindennel, hogy csak olvassák el róluk, földjeikről a fagyosszentek haragját. Ha mégis fagy következett, azt hitték, hogy valamivel megsértették a garabonciásokat, és ezért bűvös, elhárító tudományukkal bosszúból nem éltek. Amikor zimankós az idő, akkor a garabonciások sárkányon nyargalnak a levegőben Szerecsönország felé.

79 Tombácz János szerint a garabonciás köszönés nélkül szokott betérni a házakhoz, hogy tejet kérjen. Kimenet sem köszön, mindjárt el is tűnik. Történt azonban egyszer, hogy a garabonciás deák letette a könyvét, a gazdával pedig kiment az időt nézni. Hirtelen elkiáltotta magát: valaki kinyitotta a könyvet. Beszaladt a házba. Csakugyan, a gazda kisfia odahajtott a könyvben, ahonnan a vihart lehetett kiolvasni. A garabonciást csak nagy nehezen tudták megbékíteni. A villám, villámcsapás, másként úrharagja, istenharagja, istennyila, mágikus szorongásokból rövidült alakjában nyila, ménkű, Szegedi Lőrincnél: mennyütő kő(1575). Tömörkény hallomása szerint a szárazménkű lecsap ugyan, de nem gyújt, nem éget. A hajderménkű csak szólásból ismeretes : úgy forog, mint a hajderménkű, vagyis sebesen. Ha villámlik, vellámlik, tápaiasan v'éllámzik,csattog, méndörög, möndörög, akkor bele kell vágni a fejszét a földbe. Ilyenkor nem jó a kisszéket felfordítani, mert leüt az istennyila. Azt az asztalt viszont, amelyen utolsó kenet alkalmával már szentség volt, felfordítják, hogy a villám elkerülje a házat.

80 Ha tavasszal, főleg Szent György napja előtt hallod, hogy mennydörög, hempereg jmeg a földön: nem fog abban az esztendőben fájni a derekad. A tápaiak szerint belecsap a nyila a pénteken mosott ruhába. A Szeged népéből kirajzott újkígyósiak mesélik, hogy egyszer Radnára menet a búcsúsokat nagy égiháború érte utói. Igen megrettentek. Erre a búcsúvezető azt mondotta, hogy lépjen ki közülük az, akin pénteken mosott fehérnemű van. Amikor ez megtörtént, a vihar azonnal lecsillapodott, majd el is múlt. A történet egyébként számos változatban ismeretes a szegedi nagytájon. Ehhez a képzetkörhöz tartozik az is, hogy aki nagypénteken mosott ruhát vesz magára, azt megtalálja az istennyila. Az égiháború biblikus ihletésű hiedelemvilága Illés próféta nevéhez kapcsolódik. A képzet már kozmogonikus mondáinkban is feltűnik. A kevély angyalokat Illés vetette le az égből. Azóta is mennykövekkel hajigálja őket. A Göncölszekér Illésé. Ezen hordja a villámokat. A hiedelemből következik, hogy Balástyán, Szatymazon amikor égő gyertyával szentelt keresztet vetnek a háborgó égre, ezt mondják: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek. Illés próféta lassan hordd az egeket, mert az Úr Jézus Krisztus most van itt lënn köztünk. Változata: Illés, Jónás lassabban hordjátok az eget: az Úr Jézus, mög a Szentcsalád nálunk lakik. Az egészet szükség szerint többször is elmondják. Kálmány följegyzése szerint

81 égcsattogás idején boglya vagy fa alá nem jó állani, mert az ördög ott incselkedik Illés prófétával. Egy vadász a fa alá állott. Látta, hogy egy mezítelen gyerek ki-kiugrik, amikor az ég csattog, és csapkodja a fenekét. A vadásznál volt egy üveggolyó, belelőtt. A gyerek, aki maga a gonosz volt, fölfordult. Illés most odament a vadászhoz, megkérdezte, hogy mit kér, amiért lelőtte a gonoszt. Azt szeretném megtudni, meddig élek és milyen halállal halok — mondta a vadász. Eredj a szomszédomhoz, mondotta neki Illés — a gazdához, és nézd meg ,milyen halállal hal meg. Aztán gyere vissza. El is ment. A gazda az 79 Kálmány L., Szeged népe I, 198. 80 Uo. I, 115. 81 EA. 2862. 7 Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 97