A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága
A régi szegedi szélmolnárok erősség szerint így különböztették meg a szeleket, felhőket: az ájer, zajer, hajnalban támadó, könnyű szél. A bokrosszél egyenetlenül, szakaszonként fúj. К farkasfelhő veszedelmes, pusztító szelet hoz. A szélfölleg nem jár esővel. A szélvésznek, orkánnak tátorján, tátorjánszél, a szélviharnak, ciklonnak forgószél a, neve. A régi boszorkányhit szerint a forgószélben boszorkányok táncolnak, akik meg is rontják az embert. 1728. Mikor Borbola Ferenc palánki Mariula bábával táncolt, Hisenné bűbájos Megháld Jutkát megrontotta. 70 Kálmány szőregi följegyzése szerint 71 úgy lehet őket meglátni, ha visszájára fordított szitán nézünk oda. Szintén a régi szőregiek a forgószélbe kést szoktak belevetni. Mint mesélik, egy kanászgyerek becsukott bicskát vetett a forgószélbe. A rosszak a bicskát kinyitották, így aztán a gyereknek lábába meredt. Magyarszentmihályon beszélték, hogy egy lány a forgószélbe nagykést vágott bele. A boszorkányok azonnal megrontották érte. Felsőtanyai öregek még a századfordulón is kaszát vágtak azokba a keresztekbe, kévékbe, amelyeket a forgószél megbolygatott, sodorni kezdett. Közben éktelenül káromkodtak: a szelet szidták. így aztán mögfogták a. forgószelet. A forgószélről a boszorkánypörökben többször is szó seik. 1728. Esztendeje pünkösd tájában egy nagy forgószél támadván, abban lévő boszorkányok pofon ütötték a fatenst. Az időtül fogvást a szeme világátúl megfosztatott. A forgószélből fölvett porral rontottak is. 1728. Ez eset ennek előtte négy héttel történt, mert meghintették a küszöb előtt porral, melyet a forgőszélbül fölvett és ilyen szókat mondván: én is Lucifer hirivel bemegyek és Mása Geczinét megfogom rontani. Amint rajta is történt. 12 A július végén, Krisztina napja (jul. 24.) táján támadó forgószél alsótanyai neve : krisztinaszél, amely a homokon nagy károkat okozott. A Luca szele, lucaszél hagyományairól és hiedelemvilágáról napjánál bővebben szólunk. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy már kihalt szegedi hiedelem szerint Luca napján négy anyaszél fúj minden órában másfelől. Ebből valamikor a jövő év megfelelő szakaszainak időjárására következtettek. Az esővel nem járó erős szélvihar a zellefelle, Mondják a készülő hózivatarra is. „Azt az időt nevezik így — írja 73 Tömörkény — mikor jön a Duna felől a sok nagy terhes fölleg (a nyugatról jövő felhő szokott itt esőt hozni), azután jön a szél, zúgatja a jegenyéket, ijedten cserreg a szarka, a kutya álmos, a puszta felől az égiháború dörrenései hallatszanak, minden esőre mutat. Azután pedig nem lesz belőle más semmi, csak porvihar, amely feldönti az összes tejesköcsögöket és lefekteti a homokra a fiatal fákat." A förgeteg pusztító szélvihar, amely esővel, illetőleg hóval jár együtt. Ez utóbbi esetben hóförgeteg a neve. A vihart a tátosok támasztják, de az eső ajándékáért is ők küzdenek meg egymással : mindegyik a maga hazájába, falujába akarja vinni a felhőt, illetőleg elhárítani róla a jégesőt, égiháborút. Tömörkény hallomásai szerint amikor a kutyák hirtelen, ok nélkül ugatni kezdenek, akkor táltosok mennek a levegőben. 74 A táltos foggal született gyerekből lesz. Ki kell törni a fogát, hogy később rá ne ismerjenek és el ne vigyék az öreg táltosok. Más magyarázat szerint aki nagy foggal jön a világra, arról azt mondják, hogy a Szépasszony ágyában született és táltos 70 Reizner, IV. 390. 71 Kálmány L., Gyermekijesztők és rablók nyelvhagyományainkban. Ethn. 1893. Kny. 72 Reizner, IV, 390, 391, 432. 73 Tömörkény L, Rónasági csodák. Szeged 1943, 93. EA. 2810. Verbica. 74 Tömörkény I., Jegenyék alatt. Budapest, é. n. 79. 93