Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Az árvíz utáni Szeged kulturális életében fontos szerepet betöltő Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum tevékenységén kívül mind jelentősebbé válik a helyi irodalom, mely az itteni képzőművészetre is ösztönzőleg hatott. A helybeli lapok közül a korábban (1859) megjelent Szegedi Híradó után az 1878-ban megindult Szegedi Naplónak sikerült tartós írói gárdát maga körül kialakítania. A Szegedi Napló munkatársai közé tartozott már a kezdettől Mikszáth Kálmán, az árvizet követő évtizedekben pedig a Dankó Pista dalait megbecsülő Gárdonyi Géza, Tömörkény István és a később főszerkesztővé lett Móra Ferenc. Közülük Tömörkény és Móra a szegedi múzeum igazgatói tisztségét is maradandó érdemmel töltötték be. A Szeged-környéki szegényparasztség életének — őket országos hírre emelő — írói ábrázolása hatást gyakorolt a helyi festőkre, leginkább Tóth-Molnár Ferenc és Nyilasy Sándor paraszttémájú képeinek kialakítására. Mielőtt a város újjáépítésének időszakában működő helyi festőkről részletesebben szólanánk, röviden számba kell vennünk azokat a rajzpedagógusokat, akik az árvizet követő évtizedekben Szegeden tanítottak. Továbbá néhány fővárosi művész ezidőben Szegedre készült alkotását említjük meg. A nyolcvanas évektől helyi művészeti vonatkozású eseményeknek számítottak azok a műsorsolások, melyeket az Országos Képzőművészeti Társulat Szegeden rendezett. Ezenkívül az itteni reáltanoda növendékeinek munkáiból évenként megismétlődő rajzkiállításokat hoztak létre. A város társadalmában e kis tárlatok meglehetős érdeklődésnek örvendtek és eredményeikben a szorgalmas szegedi rajztanárok: Воет Antal, Füleky József, Kátay Lajos, Nováky Bertalan és Vitkovszky Lőrinc törekvő szándékát dicsérték.

31 Lyka Károly szerint az osztrák származású, építészethez is értő Arleth Ferenc és a csantavéri születésű, szentképeket másolgató Németh Kelemen is Szegeden tanároskodtak a múlt század harmadik negyedében.

32 A derék Vastagh György: Somogyi Károly mellképe (of.-) Ltsz.: 18. 1884 Spányi Béla: Erdő szélén (of.-) Ltsz.: 19. 1885 Horovitz Lipót : Szent Jeromos (of.-) Ltsz. : 20. ; Benczúr Gyula : Tisza Kálmán mellképe (of.-) Ltsz. : 22.; Benczúr Gyula: Tisza Lajos mellképe (of. 1885.) Ltsz.: 23. 1895 Kacziány Ödön: Golgotha (pasztell, 1895.) Ltsz.: 24.; Roskovics Ignác: „Szeged szebb lesz mint volt" (of.-) Ltsz.: 25.; Munkácsy Mihály: „Honfoglalás". Nagy színvázlat, (of.-) Ltsz.: 26. 1897 Munkácsy Mihály: „Honfoglalás". Nagy kompozíciós vázlat. (Szénrajz, papírlapokon,-) Ltsz.: 27.; Ferraris Artúr: Széchenyi István portréja (of. 1897.) Ltsz.: 28.; Roskovics Ignác: Kossuth Lajos portréja (of. 1897.) Ltsz.: 29.; László Fülöp: Deák Ferenc portréja (of. 1897.) Ltsz.: 30.; Pataky László: Andrássy Gyula portréja (of.-) Ltsz.: 31.; Burger Lajos: Pálfy Ferenc portréja (of. 1897.) Ltsz.: 32.; Margitay Tihamér: Párbaj után (of. 1896.) Ltsz.: 33. 1899 Vastagh György: Osztrovszky József portréja (of.-) Ltsz.: 34. 31 Boem Antal irod. : A Szegedi Képzőművészeti Társulat első vidéki kiállítása. Magyar Géniusz, 1899. mára; Jászai Géza: A szegedi Szent Rókushoz címzett r. kath. plébánia 100 éves története, 1805—1905. Szeged, 1905. 188.; Szeged és Vidéke, 1913. nov. 3. Füleki József írod.: SzH 1892. máj. 5.; Ő festette: Kiss Dávid, Szluha Ágoston, Dani Ferenc és br. Pulcz Lajos helyi közéleti férfiak arcmásait. Kátay Lajos irod.: SzH 1893. nov. 14.; A szegedi állami főreáliskola értesítvénye az 1894—95-ik tanévről. Szeged, 1895. 150.; Tőle való Osztrovszky József szegedi közéleti férfi arcképe. Nováky Bertalan irod.: N. B. (1852—1939) szegedi rajztanár az 1890-es években, a helyi múzeum régi festményeit restaurálta; Nováky Bertalan hirtelen halála. Délm. 1939. nov. 15. Witkovszky Lajos irod.: SzH 1870. nov. 13.; 1871. júl. 21., júl. 26. 32 Lyka Károly: Nemzeti romantika. Magyar Művészet 1850—1867. Bp. 1942. 98.; Arleth Ferencről még Szabó László: Szeged halála és feltámadása. Szeged, 1929. III. 141.; Bálint S.: i. m. 103—104., 162. 60