Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

helyi rajzpedagógusok iskolai elfoglaltságuk mellett több itt élő festővel {-.Hodina Antal, Hodina István, Oldal István,™) valamint szobrásszal ( :Kendelhojfer F. Károly, Oláh Györgye) együttműködve, érdemes képzőművészeti tevékenységet fejtettek ki Szegeden. Néhányuk alkotását — leginkább egy-egy helyi személyiséget ábrázoló portrét — a Móra Ferenc Múzeum őrzi.

35 Itt említjük meg Hodina Antal mennyezet-freskóját, melyet a szegedi szerb templom számára festett. A múlt század két utolsó évtizedében végbemenő helyi újjáépítés kapcsán, a városi tanács neves mesterek foglalkoztatásával igyekezett az itteni képzőművészeti kultúrát és az új képtár anyagát emelni. Benczúr Gyulával (1844—1920) megfestette az árvíz utáni rekonstrukcióban vezetőszerepet játszó Tisza Lajos királyi biztos, valamint bátyja, Tisza Kálmán arcképét.

36 Az utóbbi portré a párizsi 1900-as világkiállításon, a grand prix-t nyerte el. A képet Tisza lányának kívánságára 1893-ban Vajda Zsigmond (1859—1931)

37 lemásolta. Vajda többször megfordult Szegeden. A helyi családoknak készített arcképein (Kass János és felesége portréja, 1894.)

38 kívül az ő nevéhez fűződnek a szegedi színház és a tanácsháza közgyűlési termének akadémikus előadású mennyezet-freskói.

39 Utóbbi művét a múlt század kilencvenes évei körül alkotta. E mennyezetképe kőpárkánnyal körülvett kék égboltot ábrázol felhőkkel, középen Szeged címerét tartó pútokkal. A galéria négy sarkán egy-egy angyal, illetve nőalak foglal helyet az Ipar, Mezőgazdaság, Kultúra és Művészet szimbólumaként. Vajda alkotása világos tónusú, kissé barokkos lendületű, Lotzféle stílusban van megoldva. „A korszak helyhez kötött festészeti teljesítményei közül — Bálint Sándor szerint — még megemlíthető a Szent Dömötör templom kifestésé, amelyet Jakobey Károly végzett."

40 Az ezredév alkalmával a város négy nagyméretű, egész alakos arckép megfestését határozta el. Az ennek kapcsán elkészült portrék (Ferraris Artúr: „Széchenyi István", Roskovics Ignác: „Kossuth Lajos", Pataky László: „Andrássy Gyula" és László Fülöp: „Deák Ferenc") a szegedi múzeum tulajdonába kerültek.

41 A korszakunkban itt élő vagy pályafutásukat innen kezdő, még az akadémizmushoz kötődő művészek sorába tartozott két ellentétes felfogású és kifejezésű festő: a sötét tónusával az elmúlás gondolatára utaló, figurális ábrázolásokat kedvelő Kacziány Ödön, valamint a természethez közel álló, annak táji szépségeit ezüstös színekkel megjelenítő Tölgyessy Artúr, akikről röviden szólanunk kell. A sokat vándorló Kacziány Ödön (1852—1933)

42 a Tisza-parti városban sem vert gyökeret. Az egy ideig itt rajztanároskodó Kacziány Marosvásárhelyen született 33 Hodina Antalnak a Móra Ferenc Múzeumban két festménye van: egy ismeretlen férfi portréja s Oltványi István Csanád egyházmegyei nagyprépost arcképe (1874—76 k.). Hodina Istvánnak szintén két portréját őrzi a szegedi múzeum, melyek az itt működő Rainer Ferenc és Lechner Lajos építészeket ábrázolják. Oldal Istvánról a SzH 1904. jún. 18. sz. ir. 34 Kendelhoffer F. Károly irod.: SzH 1899. febr. 17.; Oláh Gvörgy irod.: SzH 1881. jan. 23., júl. 3. 35 Lásd: a Szeged Városi Múzeum történelmi képtárának — Reizner János által szerkesztett (1892) — naplóját. 36 Irod.: SzN 1894. áprl. 6.; SzH 1899. febr. 16.; 1902. júl. 9.; 1903. márc. 8., áprl. 10.; 1904. jún: 7.; 1909. júl. 8. 37 SzN 1893. júl. 28., aug. 31. 38 SzH 1894. szept. 26. 39 SzH 1894. júl. 25. 40 Bálint S.: i. m. 121 41 Az említett művészek közül még László Fülöpnek: Milkó Endre helyi kereskedőről és feleségéről 1889-ben készült portréi, valamint Pataky László több képe („Kurucok", 1905.) került a szegedi múzeumba. 42 Irod.: SzH 1880. máj. 26.; 1881. dec. 29.; 1883. márc. 22.; 1891. jan. 9—10.; SzN 1891. áprl. 4—5.; 1893. okt. 20.; SzH 1894. dec. 2.; Szegedi állami főreáliskola értesítvénye az 1894—95-ik ta61