Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

rokonvonásokat találhatunk a szegedi Károlyi Lajosnál, aki azonban nem a szeceszszionizmusukat, mint inkább eszmei, szellemi magatartásukat, az egyén erkölcsi magasrendűségébe vetett hitet, a dolgok fölé való pietisztikus felemelkedést tette magáévá. Az említett mestereken kívül még a vízióit festő Gulácsy Lajost kell megemlítenünk, akinek 1912 nyarán Erdei Viktorral — több mint 50 képből álló — önálló kiállítása volt Szegeden.

8 Gulácsy ekkor közel három hétig tartózkodott itt. Az átutazóban levő festőt a város természeti szépsége annyira megragadta, hogy megszakította budapesti útját és barátjával, Erdeivel együtt Szegeden szobát bérelt. Ideiglenes, Oskola utcai otthonukból jártak ki vázlatkészítésre a Tisza partjára, Újszeged parkjai közé, valamint sétákat tettek Szeged árvíz előtti, ódon utcáiban, hogy sajátos hangulatukat megörökítsék. Itteni kiállításuk e város iránti szeretetükből született. Gulácsy festészete „...abból az álmodott világból való, ahol a nők sápadtak, szelídek, a városok misztikusak, az utcák csöndesek, ahol mindent az ő színes, különös költészete teremtett" —jegyezte meg tárlatáról az egyik helyi újság.

9 1922-ben Gulácsy képeiből az Ernst Múzeumban gyűjteményes kiállítást rendeztek. Ebből az alkalomból írta Juhász Gyula a kettejük régi barátságát felidéző, megrázó erejű versét a festőhöz.

10 A költő és a festő kapcsolatáról Apró Ferenc írt legutóbb cikket (1972) a Művészet-ben. Szobrászaink és festőink néhányának Párizsba vándorlása szorosan összefügg a század elején országszerte, sőt egész Európában jelentkező általános gazdasági válsággal. Jóllehet a Szegedi Képzőművészeti Egyesület az 1900-as évek kezdetétől rendezett rendszeres kiállításokkal műtárgysorsolásokat is létrehozott, de ezekkel alig enyhíthetett valamit a művészek megélhetési gondjain. Az egyesület, amely még 1906-ban művésztelepet és festőiskolát akart Szegeden létesíteni, pár évvel később maga is válsággal küzdött. Tagjai a gyakran változó vezetőség egyre csökkenő eredményeivel nem voltak megelégedve. Ezért a tárlatok létrehozásában 1909-től a „Paletta" nevű helyi egyesülés is részt vett. Elsőül Tibor Ernő kiállítását rendezte meg, akinek Juhász Gyulát ábrázoló expresszív erejű portréját a Dugonics Társaság juttatta a múzeumba.

11 A Szegedi Képzőművészeti Egyesületnek 1910-ben Kun József (1873—1912) helyi költő, író és műkritikus lett a titkára. Kun feladatául tűzte ki, hogy a szegedi festők és szobrászok alkotásait — elválasztva a budapesti művészek itteni kiállításaitól —, külön, önálló tárlatokon mutatja be.

12 Kun Józsefnek szép gyűjteménye volt a helyi festők képeiből, melyből halála évében (1912) felesége néhányat a múzeumnak adományozott. Kun irányítása alatt vált küzdőképessé az első ízben tömörült szegedi művésztársadalom, amelynek legjobbjai: Nyilasy Sándor, Károlyi Lajos, Dinnyés Ferenc, Szőri József, Heller Ödön, Cs. Joachim Ferenc, Papp Gábor, Vígh Ferenc és Kukovetz Nana társadalmi és művészi jogaikért bátor szóval, cikkekkel, de legfőként színvonalas alkotásokkal szálltak síkra. A tárlatokon itt résztvevő fővárosi művészekkel nem volt könnyű felvenniük a versenyt, különösen olyan érdektelenségtől kísérve, mint amilyet a korabeli városi tanács munkásságukkal szemben tanúsított. Helyzetüket jól tükrözi az egyik napilap cikke 1913 tavaszán: „Míg Szegeden művészhábo8 Szeged két új rajongója. SzN 1912. jún. 21. 9 Erdei és Gulácsy. A két művész kiállítása Szegeden. SzN 1912. jún. 29.; Képkiállítás (Erdei és Gulácsy) Délm. 1912. jún. 29.; Lásd még: Szelesi Zoltán: A képzelet művészei. Délm. 1973. okt. 28. 10 Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak. — Juhász Gyula összes versei. Bp. 1959. 596—599.; Apró Ferenc: Juhász Gyula és Gulácsy Lajos barátságáról. Művészet, 1972. 11 Tibor Ernő képei. A „Paletta" első kiállítása. SzH 1909. nov. 21, 23. 12 A tavaszi képkiállítás. SzH 1910. márc. 12.