Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

sített ábrázolttal érzelmileg, gondolatilag egyaránt meghitt közelségbe kerülünk.

107 Itteni példa erre többek között Kiss István Lenin álló alakját megjelenítő bronszobra, mely a Csongrád megyei Párt- és Tanácsháza Dávid Károly által kiképzett terét díszíti.

108 Továbbá Varga Imre József Attila (Dugonics-téri Közp. Egyetem) és Segesdi György Juhász Gyula (Roosewelt-tér) egész alakos köztéri bronzszobrai.

109 A korszakunkba tartozó plasztikai művek sorát Szegeden az 1945-ben felállított, Széchenyi-téren magasló két felszabadulási emlékoszloppal kezdték meg, melyek A. J. Gladkin szovjet szobrász művei.

110 A monumentális jellegű alkotások közé számít Tar István „Tisza" с szobra (Újszeged) és Segesdi György Tanácsköztársaság-emlékműve (a Várkertben ),melyek egy-egy bronzból alkotott fekvő, illetve álló szimbolikus nőalakot ábrázolnak.

111 Szintén különböző testhelyzetű, más-más anyagból való, pihenő és dolgozó asszonyfigurákat készített Madarassy Walter (Újszeged), Garami László (Eszperantó-utca) és Makrisz Agamemnon (Textilművek).

112 Érdemes megemlítenünk, hogy a felállításra kerülő, modern formálású, új köztéri szobrokról a járókelők negatív véleménye nemcsak a személyes eszmecsere keretén belül kapott hangot, hanem olykor, amint erre példa is van, a Segesdi-féle szegedi Tanácsköztársasági-szobor esetében, a kezdetben (1960) szelíden gyűrűző fodrok „országos vihart" támasztó sajtópolémiává növekedtek.

113 Azonban a képzőművészeti közízlés korántsincs annyira megcsontosodva az emberekben, hogy az eléjük kerülő műalkotásokat éppoly mértékkel ítéljék meg ma, mint egy évtizeddel ezelőtt. Amint a helyi napilap a Tanácsköztársaság-emlékműről írja, az „...idő múltával azok is megbarátkoztak ezzel az expresszív-kubista alkotással, akik nem hívei az újabb képzőművészeti törekvéseknek."

114 Nyilván összefügg ez azzal, hogy sokrétűbbé váltak a vélemények, mivel a művészi közérthetőség fogalma állandóan tágul, gazdagodik. Az utóbbi években a legtöbb itteni környezetdíszítő szobrot a szegedi klinikaikertek kapták. ;ura. 1966. kő. A pógyintézetek parkjaiba kerülő plasztikai műSzegedi Orvostud. Egy. Semmelweis vek általában az életmentés, a betegápolás aldoKollégium udvara zatosságának magasztos érzését tolmácsolják. Ezt 107 Szelest Zoltán: Szobrok és emberek. Délm. 1965. máj. 1. 108 Délm. 1969. nov. 27. 109 Délm. 1954. máj. 9.; 1956. jún. 24., okt. 17.; 1957. jan. 18., aug. 19.; 1965. máj. 1. 110 A. J. Gladkintól származó harmadik Felszabadulási emlékoszlop, a Szegedi Belvárosi temetőben van elhelyezve. 111 Délm. 1969. okt. 29., nov. 14. 112 Délm. 1958. okt. 14.; 1969. nov. 10., dec. 11. 113 Lőkös Zoltán: Monumentális alkotásnak készült a szegedi tanácsköztársasági emlékmű. Délm. 1960. febr. 25.; Siklós János: Megjegyzések az új szoborról. Délm. 1960. márc. 30.; D. D.: A szobor. Tiszatáj, 1960. szept.; Simon Gy. Ferenc: Szobor a Tisza-parton. Magyar Ifjúság 1961. jan. 14.; Dani Sándor: Szobor a Tisza-parton (válasz a Magyar Ifjúság cikkére). Délm. 1961. jan. 15.; S.I.: Mégegyszer a szoborról... Délm. 1961. márc. 17. 114 Délm. 1969. okt. 29. 236