Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
tükrözik Nagy István nőalakot ábrázoló (SZOTE Semmelweis Kollégiuma), Antal Károly leányalakos kútja (Szemészeti Klinika) és Szomor László férfi kútfigurái (Rókusi Kórház) is. 115 A nő egészségére való vigyázást (Tisza-parti klinika-sor) Hajdú Sándor, a gyermekei testi épségét féltő anyát (Szülészeti klinika) Bicskei Károly és a beteg kicsinyeket gondozó ápolónőt (Ujszegedi Védőnőképző Intézet) Ispánky József különböző stílusú és anyagú egész alakos szobrai szimbolizálják. 116 Szintén a gyógyítás gondolatát fejezi ki Lajos József monumentális samott-domborműve (Szegedi Orvostudományi Egyetem, id. Jancsó Kollégiuma), valamint Ugray György mészkőből készült épületdíszítő figurális ábrázolása (Odessza-lakótelep gyógyszertára). 117 A helyi óvodák, általános és középiskolák környezetét a fiatalok által annyire kedvelt állatábrázolások teszik hangulatossá. Rácz Edit „Zsiráfok" (Ságvári-utcai óvoda), Samu Katalin „Csikó" (Rózsa Ferenc sugárúti iskola), Somogyi József „Őzek" (Tisza-parti Gimnázium) és Csikai Márta „Pásztor és pulija" (Tömörkény István Gimnázium előtt) с bronz, alumínium és mészkőből való szobrai a hatvanas évek közepétől kerültek felállításra. 118 Ide sorolható Mészáros Mihály ifjú munkást ábrázoló egész alakos mészkőszobra is (Ipari Szakmunkásképző Intézet). 119 A szabadba kerülő szobroknál fontos tényező a megfelelő térbe helyezés. Régi, történeti stílusú házak elé helyezett modern formájú plasztikai alkotások nyilván ellentmondásos benyomást keltenek. De fordítva is. Azok a köztéri szobrok, amelyeknek készítői azt tűzték ki feladatul, hogy naturális hűséggel másolják le az általuk ábrázoltak külső, érzékelhető jegyeit, — esztétikailag olyan „lezárt" műveket hoznak létre, melyekhez a nézőnek sem tartalmi, sem formai vonatkozású hozzátennivalójuk nem lehet. Nehézzé teszi a köztéri szobrok sikerültségét, hogy a műtermekben készülő, fém- vagy kőfigurák és az adott tér egymásraható viszonyát a szobrászok nem tudják kellően szem előtt tartani. Megszívlelendő volna, hogy a terekre, utcákra és közintézményekbe kerülő szobrok ne legyenek a stíluskísérletezések tárgyai. A közvélemény hagyományos és a művész modern nézőpontját kiegyenlítő formákkal kellene összekötni. Leginkább az olyan nagy emberek szoborportréinál szükséges ez, akiknek alakja nemcsak szellemileg, de ikonográfiailag is kialakultán él a köztudatban. Általában e szempontok szintetizálását tapasztalhatjuk Szegeden is a különböző oktatási intézményekben elhelyezett szoborportréknál. így például Kiss István Bolyai János és Bolyai Farkas matematikusok bronzból készült állószobrainál (JATE Természettudományi Kar, Központi Épület). 120 A legtöbb szoborportré büsztként kerül megmintázásra, amint ezt többek között Mikus Sándor József Attilát és Schaár Erzsébet Radnóti Miklóst ábrázoló alkotásainál (Dugonics-téri Közp. Egyetem) tapasztalhatjuk. 121 Ugyancsak mellszobor Vasas Károly Ságvári Endrét (Ságvári E. Gyakorló Gimnázium) és Majtényi Károly Rózsa Ferencet (Ujszegedi Rózsa F. Szakközépiskola) megjelenítő portréja. 122 Legutóbb Szabó Iván fából faragott Bartók-domborműve került a nagy zeneszerzőről elnevezett szegedi művelődési központ előcsarnokában elhelyezésre. 123 Szabadban nyert felállítást Ungvári Lajos Mikszáth bronzbüsztje (Móra-park) és Kákonyi István Marx-ot felidéző mészkő-emléktáblája (Marx-tér 19). 124 115 Délm. 1969. dec. 17.; 1970. jan. 22. 116 Délm. 1969. nov. 26., dec. 2.; 1970. febr. 15. 117 Délm. 1970. jan. 17., febr. 17., márc. 4. 118 Délm. 1969. dec. 4.; 1970. jan. 7. 119 1961-ben lett felállítva. 120 Délm. 1970. febr. 3. 121 Délm. 1970. márc. 6., márc. 8. 122 Délm. 1970. jan. 29., febr. 6. 123 Dombormű avatás, emlékkiállítás. Délm. 1970. nov. 24. 124 Délm. 1969. nov. 21.; 1970. jan. 4. 237