Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
Szegedi művészt szinte még nem ért akkora megtiszteltetés, hogy oly nagyszabásúan reprezentálják oeuvrejét helyben és a fővárosban, mint Dinnyés életművének bemutatásával történt. E kiállítás csak megerősítette azt a tényt, hogy Nyilasyval és Károlyival együtt Dinnyés Ferencet a legjelentékenyebb szegedi festők közé kell számítanunk, akit az alföldi mesterek: Tornyai, Koszta és Endre Béla sorában méltó hely illeti meg. Hagyatékának és példamutatásának jelentősége értékes tanulságul szolgál. „A mai szegedi piktúra egyik nagy elődjének vallhatja Dinnyés Ferencet is — írja Siklós János —, az alföldi festészet jeles művészét. S talán annyi tanácsul szolgál művészete (s a többi alföldi nagyoké), hogy azt az utat érdemes járni, amit Dinnyés járt. Csak azáltal újul meg az alföldi festészet, ha a ma művészei éppen olyan hűséggel és alázattal és kereső, kutató izgalommal élnek az emberek között, mint az elődök. Ebben az értelemben nincsen külön szegedi és vásárhelyi piktúra, csak egy van, s ez a nagy, az igaz és maradandó: az alföldi festészet." 51 Dinynyés Ferenc halálának 15. évfordulója alkalmából — 1973 júniusában — a helyi Művészklubban rendezett kis emlékkiállítással hódoltunk a szegedi mester emlékezetének. Helyi festőink legjobbjait, mint Dinnyés Ferencet és társait a két világháború közti művészküzdelmeikben nemcsak alkotói hivatásuk nem engedte, hogy reményt veszítsenek, hanem mert a szegedi munkásmozgalom ereje is kitartásra ösztönözte őket. Ennek eredményeként szaporodtak a különféle munkaábrázolások és a Horthy-korszak proletárküzdelmeit tükröző sztrájkjelenetek, melyek Parobek Alajosnál (1896—1947) 52 forradalmi tartalmú alkotásokká váltak. A szegedi születésű Parobek középiskoláit a helyi állami főgimnáziumban végezte. Itt — mint több más művésszé lett fiatal, ő is — Visontay Kálmán rajztanárnál, illetve annak festőiskolájában tanult. Érettségi után pikturális készségét a nagybányai művésztelepen Ferenczy és Thorma mellett fejlesztette. 1916 elején elnyerte a nagybányai festőiskola 1200 koronás első ösztöndíját. 53 A tizennégyes világháborúban hosszú ideig frontszolgálatot teljesített. Leszerelését követően 1921-ben a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol Réti István volt a mestere. Parobekra szinte életre szólóan hatott Réti mesterségbeli tudása, lelkisége és a klasszikusok iránti tisztelete, Ezért is tanulmányozta oly szenvedélyesen későbbi párizsi és müncheni útjai során a képtárakat, ahol főleg a spanyol és németalföldi festők iránt érdeklődött. A sötét, mélyzengésű színek és a népi élet eseményei vonzották, mely realisztikus ábrázolásra törekvő művészetében már korán megnyilatkozott, s ez mindvégig jellemzője is maradt. Tanulmányai után, 1924-ben tért vissza Szegedre, a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban történt szerepléseit követően. Nagy kedvvel és elhatározással fogott munkához, s ennek eredményessége érdekében visszavonultan élt eszményképei: Velasquez, Goya, Breughel és Munkácsy általa megcsodált alkotásainak bűvöletében. Kizárólag figurális kompozíciókkal foglalkozott. Ennek kapcsán feszültséggel teli női aktok („Fürdőzők"), mozgalmas parasztjelenetek („Duhajkodók") és karakterisztikus portrék kerültek vásznaira, melyekkel figyelmet keltett. 54 Korai műve, a „Mulatozó ifjúság" (1925) arról tanúskodik, hogy őt is megihleti a tápéi fiatalság, s élete végéig sokszor festette ezt a témát. Azonban Nyilasy levegős, plein51 Siklós János: Szegedi kolorit. Délm. 1968. nov. 17.; Lásd még: Dinnyés Ferenc emlékkiállítás. Délm. 1973. jún. 6., jún. 22.; Szegedi Műsorfüzet, 1973. jún. 16. 52 Szelesi Zoltán: Szegedi képzőművészek a munkásmozgalomban. — Móra Ferenc MúzeumÉvkönyve, 1966—1967. Szeged, 1967. 182.; Szocialista hagyományok Szeged képzőművészetében. Katalógus. Szeged, 1969. Bev. : Szelesi Zoltán. 53 Szegedi festő kitüntetése. Délm. 1916. febr. 22. 54 (Lengyel Vilma) I. v.: Parobek Alajos. Délm. 1925. jan. 5. 178