Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
air színeivel szemben az о — szintén derűs hangulatú — tápéi képeit erős fény-árnyék kontrasztokkal, sötét tónusokba ágyazva jelenítette meg. Parobek bár elvonultan munkálkodott, mégis külföldet járt, művelt festő: korának haladó gondolkodású itteni művészeivel és íróival kapcsolatot tartott. Megismerkedett József Attilával, s Juhász Gyulával is barátságban állott, aki róla 1925 nyarán e jellemző sorokat jegyezte fel : „Parobek mester a szerény, komoly igaz művész, a szegedi festő, néhány pompás új képén dolgozik most felsővárosi csöndes műtermében. Nem beszél, nem panaszkodik, nem kilincsel és nem fenyegetőzik, hogy itthagyja Szegedet. Dolgozik. Alkot. Látszik rajta, hogy még nem kapott semmit sem a torony alatt." 55 Parobek Alajos festményeinek egyrésze, a „Cigányok", „Önarckép", „Kártyázók", „Dózsa harcosa" és a „Sztrájk" с képeinek nagy olajvázlata a Móra Ferenc Múzeumban van. Tekintélyes méretű, befejezett Sztrájk-ábrázolását 1926-ban festette. Sötét tónusú képe munkásalakok, proletárnők és férfiak drámai összecsapását mutatja be a csendőrséggel. Közvetlen ösztönzést ehhez az alkotáshoz — egykori tanítványa, Lacsán Mihály, helyi munkásmozgalmi vezető-személyiség emlékezete szerint — Újpesten szerzett, ahol egy munkástüntetésnek tanúja volt. E szocialista tartalmú alkotása — mely szegedi magántulajdonból 1960-ban a Legújabbkori Történeti Múzeumba került —, eszmei vonatkozásban és megjeleParobek Alajos: Parobek Alajos: Cigányok. 1925. o. v. 60x68 cm. MFM Sztrájk. 1926. o. v. 147X198 cm. MFM nítésbelileg egyaránt Parobek realista törekvéseinek csúcspontja lett. Voltaképpen megragadó kiteljesedése ez annak az 1919 márciusában készített — itteni múzeumban levő — plakáttervének, melyen a munkásság nemzetközi összefogását hirdette. Munkácsy szegedi ihletésű „Sztrájk"-ja mellett Parobeknek ez a festménye méltán beiktatható a századforduló körüli „magyar agitátor képek" későbbi, két világháború 65 Juhász Gyula: Szakállszárító. Délm. 1925. aug. 9. 12* m