Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
örökítő alkotásain életszerű természetességgel mutatja be a jellegzetes egyéniségeket. Feltárja a külső és a belső vonásokat, tipikus és egyéni sajátosságokat. Híven tükrözi ezt az „Alföldi paraszt" с alkotása. 101 E művén a profilban ábrázolt bajuszos parasztemberben a Móra novellák hősére ismerünk, legyen akár kubikus, halász, vagy napszámos. Feje födetlen, mélyen ülő apró szemei előre tekintenek. Barna, szélfújta arca komoly és becsületes. A dolgozó parasztság alföldi típusát látjuk benne. A művész nem érdekességnek tartja modelljét, hanem embertársának. Végezetül meg kell említenünk Nyilasy Sándornak a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Intézete számára — 1929-ben — festett nagyméretű „Hármaskép"-ét (Gyermekkor—Ifjúság—Öregkor). 102 E művének megítélésében egyet érthetünk Dorogi Imrével — Nyilasy festészetének legjobb ismerőjével —: „...a Hármasképnek, mint műfajnak rendeltetése rokon a falfestménnyel. Valamit ünnepélyesen, emlékszerűen kíván elmondani és ehhez szűkszavú, tömör előadást, nagyvonalú absztrakt stílust használ. Ezeket a kellékeket természetesen nem találjuk meg Nyilasy hármas képén, de ez művészetéből le sem vezethető. Ez a kép nem más, mint egy nagyra méretezett Nyilasy kép a nála már kialakult művészi tartalommal és stílussal. Az ilyen feladat megoldásához a naturalizmus eszközei nem alkalmasak, de a feladat nem felelt meg Nyilasy festői egyéniségének sem. Az ő széles kezelésű technikája, melylyel nagy közvetlenséggel tudta kifejezni érzéseit, mutatja, hogy távol állott egyéniségétől a stílusnak az a kötöttsége, amelyre itt szükség lett volna." 103 Termékeny munkásságának eredményeit csaknem évenként bemutatta a Műcsarnokban, ahol 1928-ban a „Tánc" с festményére megkapta a Jankó János emlékére alapított összeget. Egy évvel később, 1929-ben elnyerte az Országos Képzőművészeti Társulat nagydíját, s a társulatnak törzstagja lett. 104 A Szépművészeti Múzeumon kívül több vidéki, — főleg a szegedi múzeum —, de külföldi képtár is megszerezte jelentősebb alkotásait. Nyilasy Sándor művészetének egészét kell megismerniök azoknak, akik fáradtabb, az anyagi gondoktól terhes utolsó éveiben többször ismételt, a műkereskedésekben gyakran szerepelt „Vasárnap délután"-ok kapcsán alakították ki róla felületes, elmarasztaló ítéletüket. Ekkoriban egy-egy festménye kis változtatással valóban többször is megismétlésre került. A kedvelt témájú képek ugyanis a műkereskedelemben keresettek voltak, s a gondokkal küzködő Nyilasy nem tudott a rendeléseknek ellenállni. Ebből kifolyólag élete alkonyán alacsonyabb színvonalú vásznai is keletkeztek, de nem ezek a jellemzők. Nyilasy 1934 januárjában, 61 éves korában hunyt el. Halálát elhanyagolt szívbaja okozta. 105 Utolsó éveit a gondok és a bizonytalanság gyötörték. Az Oroszlán utcai bérház negyedik emeleti műtermében, hosszú idő óta kölcsönökből élt. A két világháború közötti művészetpolitikára jellemző, hogy a kiváló festő minden elismertetése mellett sem kapta meg a Ferencz József-ösztöndíjat, melyet a szegedi születésű művészek támogatására alapított a város. Nyilasy Sándor halála Szegeden és Tápén osztatlan részvétet keltett. Megindító formában nyilatkozott meg kedvelt falujának gyásza, amelynek egyszerű lakói hozzátartozójukként siratták és tömött, 101 Móra Ferenc Múzeum tulajdonában (o. ki. 49,5X35,5 cm. J. n. Ltsz. : 61.5). юз Nyilasy Sándor legújabb alkotása (Tápéi-triptichon az Egyetem Néprajzi Intézetében) Szegedi Szemle, 1931. 22—24. sz.; A kultuszminiszter Nyilasy Sándor műtermében. Délm. 1931. márc. 13.; A „Hármaskép" színvázlata a Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van (p. akv. 144 X 434 cm. J. n. Ltsz.: 50.35). юз D oro gi j mre: Szeged nagy festője. Délvidéki Szemle. 1944. 7. sz. 309—320. 104 Vásárhelyi Júlia: „Magyar táj magyar ecsettel". Nyilasy Sándor emléke. Szeged, 1940. 11. 105 Nyilasy (vezércikk). Délm. 1934. jan. 9.; Lengyel Vilma: A festő halála. Délm. 1934. jan. 9.; Szerdán délelőtt kísérik utolsó útjára Nyilasy Sándort. Délm. 1934. jan. 11. 149
