Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

zárt sorokban méltóságtelejesen vonultak fel temetésén. A művész hagyatékából 1934-ben nagy tárlatot rendeztek, melyet Lyka^ Károly a festő jelentőségét hangsúlyozó megállapítása jegyében hoztak létre. „...íme egy ember — írja Lyka —, akinek minden vágya, minden szeretete a földnek egy aránylag kicsi területére vonatkozik és ez az ő szülőföldje... Nyilasy a magyar festők ama kis csoportjának volt egyik leglelkesebb tagja, akik először festettek igazi népéletképeket."

106 Nyilasy Sándort nemcsak a legkiválóbb szegedi művészek egyikének, hanem az alföldi mesterek körében is rangos egyéniségének kell tekintenünk. Kortársai közül többek festészetére hatott, de a mai szegedi művészek is megbecsüléssel ápolják gazdag örökséget jelentő hagyományait. Nyilasy születésének századik évfordulója alkalmából — 1973 nyarán — emlékkiállítást rendeztek képeiből Tápén és a Szegedi Művészklubban. A centenárium tiszteletére emléktáblával látták el a tápéi Nyilasy Sándor utcában a 2. sz. házat, ahol a festő jellegzetes alkotásainak jelentős részét létrehozta.

107 106 Lyka Károly: Nyilasy Sándor-emlékkiállítás. Szeged, 1934. 3—14. 107 Tandi Lajos: Kiállítási napló (Nyilasy Sándor emlékkiállítás). Délm. 1973. júl. 10.; Kiállítási napló. Csm. Hírl. 1973. júl. 10.; Nyilasy-képek a Sajtóházban. Délm. 1973. aug. 7.; Szegedi Műsor, 1973. aug. 24. ; Emléktábla avatás. Délm. 1973. dec. 1. 150