Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

annak a véleményének is hangot adott, hogy a divatba hozott modernizmusok eltévelyedéseivel szemben a magyar művészetnek a jövőben igen nagy feladata van, melynek révén az európai kultúrát tisztultabb, szebb világba vezetheti. A helyi újságokból kitűnik, hogy Makó, Szeged és Hódmezővásárhely képzőművészeti kapcsolatai ez időben szorosan összefüggenek. 1926 tavaszán ugyanis a Vásárhelyen együtt kiállító Tornyai János, Rudnay Gyula, Endre Béla, Kallós Ede és Pásztor János megalakították a Hódmezővásárhelyi Művészek Társaságát, amely „...céljául tűzte ki a tömörülést, a művészeknek a fővárosi vezetéstől független decentralizációját és azt, hogy Vásárhely, mint Nagybánya, a magyar művészet központja legyen, amely működési körébe vonná Szegedet, Makót, Szentest és Orosházát."

28 Hozzájárult ehhez, hogy Rudnaynak 1925—27 között, ha nem is azonos évben, de mindhárom városban volt művésztelepe. Rudnay szinte személyében kapcsolta össze Makó-Szeged-Vásárhely művészeti életét, mivel ezekben az alföldi városokban levő művésztelepein gyakran megfordult. Hazai és külföldi sikerei által tekintélyessé vált neve, az általa irányított festő-növendékek itteni kollektívái pedig szellemileg szorosabbá fűzték és frissebbé tették Csongrád megye akkori művészeti életét. Ezzel kapcsolatban kell említést tennünk arról a művészeti eseményről, mely 1925 nyarán történt Diósszilágyi Sámuel makói orvos lakásán. Hajnalig tartó beszélgetésre jött össze Diósszilágyinál akkor Rudnay Gyula, Móra Ferenc, Juhász Gyula és Károlyi Lajos. A festő, költő és író találkozót Móra Ferenc születésnapjának tiszteletére —, Espersit János makói művészbarát ügyvéd szervezte meg.

29 A makói művésztelep 1925 augusztusában megnyílt kiállításának nagy helyi, társadalmi visszhangja volt. A száz festményt és kétszáz rajzot felsorakoztató tárlat bemutatásán résztvett a város vezetősége is. Nikelszky polgármester Espersit Jánosnak, „a művésztelep kezdeményezőjének" érdemeit méltatta. A makói újság „országos művészi esemény"-nek nevezte a kiállítást, melyre Endre Béla Lyka Károlyt is meghívta.

30 Makó képzőművészeti sikereit a szegedi sajtó nem nézhette tétlenül. Egy október vége felé megjelenő vezércikk bátran ostorozta a Tisza-parti város rossz kultúrpolitikáját és feltette a kérdést: „...kinek a hibája, kinek a mulasztása, kinek a bűne ez? Nem egyes személyeké, hanem egy rendszeré" — adta meg rá rögtön a választ is.

31 A fenti események után került sor 1926 tavaszán Rudnay Gyula szegedi művésztelepének megszervezésére. A helyi lapokból kitűnik, hogy a városi hatóságokhoz kevésbé, inkább egy-két lelkes polgár nevéhez fűződik az itteni művésztelep létrehozásának elősegítése. Ahogy Makón Espersit János volt a „motorja" ennek az ügynek, úgy Szegeden Tardos-Taussig Ármin grafikusművésznek, a haladó gondolkodású helyi értelmiség egyik vezető alakjának köszönhető, hogy Rudnay növendékei 1926 nyarán itt dolgozhattak. Taussig szervező munkájában részt vettek mások is, elsősorban Vér György szegedi újságíró. Az ő előkészítő tevékenységük nyomán 1926 májusában Rudnay felkereste Szeged város hatóságát és Aigner Károly főispánnal, valamint Somogyi Szilveszter polgármesterrel megbeszélte a helyi nyári művésztelep beindításának feltételeit. A tanácsi vezetők ígéretet tettek a főiskolai növendékek elszállásolására, de kijelentették, 28 Nagy képtzőművészeti tömörülés Hmvhely központtal. Délm. 1926. jún. 8. 29 Festő, költő és író találkozása. Makói Friss Újság. 1925. júl. 22. 30 A makói művésztelep kiállítása. Makói Friss Újság, 1925. aug. 28.; Országos művészi esemény a makói művésztelep kiállítása. Ma délben nyitották meg a művésznövendékek kiállítását. Makói Friss Újság, 1925. aug. 30. 31 Kultúrpolitika. Délm. 1925. okt. 24. 'г* 131