Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

hogy „...szükség van még a társadalom csatlakozására is", amely abban konkretizálódhatna, hogy a szegénysorsú fiatal művészjelölteket egyes szegedi családok ebéddel és vacsorával lássanak el. E „közfeladat" teljes megértésre talált, mert a helyi polgárság támogatása mindvégig példás volt.

32 Rudnay főiskolás növendékei 1926 júliusának első napjaiban érkeztek Szegedre. Szám szerint huszonketten, a következők : Balázs Attila, Chôma József, Csóka István, Darvas László, Dobóczki Gizella, Feld Lajos, Ferenczy László, Fuhrmann Mátyás, Istókovits Kálmán, Junger Katalin, Kafka Albert, Katona Kózsef Kemény Éva, Kupferstein Imre, Misztrik Ernő, Nagybányai Nagy Zoltán, Opitz Margit, Rimóczi József, Varga Béla, Várkonyi Valéria, Wohl Zoltán és Zárai Ilona}* A fiatalok kedvező fogadtatásban részesültek. Nyolcuk ellátására magánosok vállalkoztak, a többieket pedig a tanács helyezte el az alsóvárosi elemi iskolában és a belvárosban levő ún. Jerney-ház erre kijelölt helyiségében. Étkeztetésükre a hatóság 12 millió koronát utalt ki.

34 A tanítványait meglátogató Rudnay Gyula örömmel tapasztalta, hogy a művésznövendékek kedvvel dolgoznak, ellátásuk rendben van.

35 Már kezdetben felmerült egy olyan igény, hogy a főiskolások úgy viszonozzák Szegednek a vendéglátásukat, hogy örökítsék meg rajzokban a régi Palánk meghitt utcácskáit és öreg házait, amelyeket a Dóm tér környéki egyetemi építkezések miatt a hatóság lebontásra szánt. E feladatnak Rudnay növendékei eleget is tettek. Közel hatvan tőlük származó szén- és ceruzavázlatot őriz a Móra Ferenc Múzeum.

36 A Tardos-Taussig Ármin gondoskodásából múzeumba került rajzgyűjteményt, mint Rudnay 1926-os szegedi művésztelepének működését, ma is hitelesítő képzőművészeti anyagnak tekinthetjük, s emellett érdekes várostörténeti dokumentumnak is. Rudnay 1926 júliusában kétszer is Szegedre utazott. Látogatásának célja első ízben az volt, hogy itt dolgozó növendékeit felkeresse. Ezenkívül egynapos helyi tartózkodását arra is felhasználta, hogy a környéken levő Pusztaszert megtekintse.

37 Ismeretes ugyanis, hogy ekkor kapott megbízást a Parlament számára készítendő nagyméretű gobelinhez, melynek tőle való tervét „Pusztaszeri országgyűlés" címen a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Figyelemre méltók azok a hasonlatos körülmények, amelyek Rudnay és Munkácsy közeli témájú történeti képével kapcsolatosak. Tudjuk azt, hogy Munkácsy 1891 őszén ide utazott, hogy az Országházba kerülő „Honfoglalás" с nagy festményéhez

38 a Szeged környéki tanyavilág táji és népi karakterét tanulmányozza. Miként Munkácsy, Rudnay is járt Pusztaszeren, mivel látni kívánta e történelmi színhelyet. Elkészülte alatt mindkettőjük alkotását olykor „Hétve32 Festőművész növendékek szeretnének Szegedre jönni. SzN 1926. áprl. 21.; Június 15-én megnyílik a szegedi nyári művésztelep. Rudnay tárgyalása a város hatóságával. Délm. 1926. máj. 23. 33 A felsoroltak névsora megegyezik az 1926. évi szegedi művésztelep tárlatának katalógusában szereplő Rudnay-növendékek névsorával. — Rudnay Gyula szegedi művésztelepének első képkiállítása. 1926. augusztus 29—szeptember 10. Katalógus, képekkel, 26. 1. Bev. : Nagy falusi Jenő. Zárszó: Vér György. 34 A képzőművészeti főiskolások szegedi nyaraltatása. Délm. 1926. jún. 11. 35 Rudnay Gyula Szegeden. Délm. 1926. júl. 18. 36 Itt említjük meg, hogy Rudnay Gyula „Olvasó nő" с festménye (o. v. 88,5X72,6 cm. J. j. 1. : „Rudnay" Ltsz. : 50 567.), Ambrozovics Dezső műgyűjtő hagyatékaként 1937-ben a szegedi múzeumba került. Valószínű, hogy ez a műve is — mint a szakirodalomban szereplő „Olvasó fiú" с képe —, 1926-ban készült, amelyet Ambrozovics lehetséges, hogy Rudnay 1927-es tárlatáról vásárolt meg. A szóbanforgó festmény, a Magyar Nemzeti Galéria által 1969. őszén rendezett Rudnay-emlékkiállításon szerepelt. 37 Rudnay Gyula Pusztaszeren tanulmányozta a vérszerződés helyszínét a Parlament hatalmas festménye számára. Délm. 1926. júl. 11. 38 Szelesi Zoltán: Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden. Csongrád megyei Múzeumi Füzetek. Szeged, 1966. 5. sz. Különlenyomat a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. évi kötetéből. 132