Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

vagyis annyi, mint amennyit Szolnok kapott erre a célra. Tekintve azonban, hogy erről az állami támogatásról nem a magát illetékesnek tartó Szegedi Képzőművészeti Egyesület vezetőségét értesítették, hanem városi tisztviselőknek szóltak, a Szegedi Művésztelep megvalósításának ügye egy időre abbamaradt. 1910 nyarán, városunk haladó szellemű értelmisége, tehát a művészetet szerető orvosok, mérnökök és tanárok, a képzőművészekkel társulva ismét foglalkoztak a szegedi művésztelep megvalósításának kérdésével. Amint a helyi újság írja „...Hollósy Simon festőművész és Kallós Ede szobrászművész, akik a szegedi mozgalmat nagy figyelemmel kísérik, úgy nyilatkoztak, hogy Szegeden jó alkalom nyílik arra, hogy az eseményeknek, az itteni tájnak és a tanyavilág lakóinak néprajzi helyzete magyar művészeket neveljen."

24 Bár a létesítmény vázlatos tervezetét pályázat útján el akarták készíttetni, kellő állami és tanácsi fedezet híján ezúttal sem sikerült megvalósítani a szegedi művésztelepet. Harmadszori próbálkozásra ismét egy évtized múlva a Tanácsköztársaság idején került sor. A helyi Szellemi Munkások Szakszervezetének képzőművész csoportja 1919 március elején indítványt terjesztett a Néptanács elé, amelynek első és legfontosabb pontjaként az Újszegeden létesítendő Művésztelep szerepel. Ez a szép program, amely minden eddigi tervezetnél kidolgozottabb volt, a Tanácsköztársaság bukása miatt nem valósulhatott meg. De a Szegedi Művésztelep több mint két évtizeden át húzódó ügye

25 végül is 1926 nyarán — Rudnay Gyula nevéhez kötve — testet öltött. Az újabb ösztönzést a szomszédos — kisebb jelentőségű város —, Makó adta, mert 1925 nyarán biztosította Rudnay Gyula főiskolás növendékeinek, hogy vakációjuk alatt falai között dolgozhassanak. Ezért a Dél-Magyarország с helyi napilap jogosan támadta a Szeged város tanácsát, hogy „...hetvenkétezer holdja van és mégis elzárkózik mindenféle művésztelep eszméje elől azzal, hogy nincs pénze."

26 Példaképül állította a kisbirtokos Makót, amely méltán sorakozik Nagybánya, Szolnok és Kecskemét mellé. A növendékeit Makón meglátogató Rudnay Gyula szerint „...az iskola célja a sokszor emlegetett kultúra, a művészet elhelyeződése a társadalom minél szélesebb rétegeiben olyan cél, amelyért érdemes küzdeni."

27 Emellett Rudnay Gyula: Olvasó nő. 1926. o. v. 88,5X72,6 cm. MFM 24 Művésztelep Szegeden. SzH 1910. aug. 7. 25 Gaál Endre: Miért nincs Szegeden művésztelep? SzN 1919. márc. 9. 26 Művésztelep létesül Makón, Rudnay Gyula lesz a telep vezetője. Délm. 1925. jún. 17. ; Rudnay Gyula makói művésztelepével részletesen Tóth Ferenc, a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. Szeged, 1969. kötetében foglalkozik. 27 „A magyar művészet vezetheti az európai kultúrát szebb világba." Rudnay festőművész nyilatkozata a magyar művészet feladatairól. A makói művésztelep hivatása. Makói Friss Újság, 1925. júl. 19. 130