Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

témákat jelenített meg.

19 Régebben a Budapesti és a külföldi tárlatokon grafikákkal szerepelt. Bánszki fiatalkori kollegája, Devich Sándor sokáig Szegeden volt rajztanár, majd Olaszországban és Párizsban tett tanulmányútjai után, 1943-tól a Szépművészeti Múzeum restaurátora lett.

20 Az említett festó'k közül, a város művészeti ösztöndíjával elindított Góth Imre további életútja ismeretlen előttünk. Berlinből 1922-ben rövid időre hazalátogatott. Ezután, valószínűleg a nehéz megélhetési körülmények miatt ismét külföldre távozott. Rajzait a helyi színházi újság még 1925-ben közölte. Az egykori Réti-növendék szegedi múzeumban levő választékos színezésű férfi portréja (Déry Ernő arcképe, 1920.) és nőábrázolása a posztnagybányai-iskola tanulságait mutatja.

21 Végezetül megemlítjük azokat a képzőművészeket, akiknek a húszas évek első felében önálló kiállításuk volt Szegeden. így: Stróbl István grafikákkal (1921), Feleky György csataképekkel (1922), Pataky Hajnal iparművészeti tárgyakkal (1924), Pogány Ferenc (1888—1930) pedig alföldi képeivel (1925) mutatkozott be városunkban, a feltüntetett években. Rajtuk kívül még az ismert nevű Szánthó Máriát (1898—), és a kiállításokon nem szerepelt Molnár Sándort (1905—) említjük meg. A szegedi születésű és innen elszármazott festőnő portré, akt és csendéletképei révén divatossá vált. Molnár, aki a szegedi színházban díszlettervező volt, az athéni képzőművészeti akadémián tanult. A felsorolást Fabinyi Emmával zárjuk, akitől egy női arckép van a helyi múzeumban. A kor heterogén művészeti összképére vall, hogy az eddig szóbakerült alkotóművészek legtöbbje — amint említettük — előbb-utóbb elhagyva Szegedet, szétszéledtek. Az itteni újság keserűen állapítja meg, hogy addig, amíg Vásárhelyen, Pécsen és más vidéki városokban „...nagyobbarányú képzőművészeti kiállításra készülnek... Szegeden semmi sem történik ezen a téren. Egy-egy művész kollektív kiállítása ugyanis egészen független azoknak a társadalmi szervezeteknek még mindig szunnyadó tevékenységétől, amelyeknek kötelességük lenne Szegeden komoly képzőművészeti életet teremteni."

22 Rudnay Gyula 1926 nyarán létrehozott szegedi művésztelepe

23 ebbe a stagnálásba vitt rövid ideig tartó, színes, érdekes életet. Rudnay szegedi művésztelepe Egy művésztelep létesítésének gondolata Szegeden már a század első éveiben felmerült. Az ösztönzést és a mintaképet a nagybányai, szolnoki és kecskeméti művésztelepek adták. A terv megvalósításához az akkori kultuszminiszter, Vlasics Gyula állami segélyt ígért, melynek összege nem lett volna kevesebb évi 8000 koronánál, 19 Bánszki Tamás kiállítása. Színház és Társaság, 1920. 8. sz. Soó Rezső: A mai debreceni grafika. Debrecen, 1935. 9.; Bánszki Tamás festőművész kiállítása. Szeged, 1961. Katalógus. Bev. : Szelesi Zoltán.; Két szegedi kiállításról. Tiszatáj, 1965. dec. 12, 17. 968.; Szelest Zoltán: Bánszki Tamás halálára. Délm. 1971. jan. 16. 20 Devich Sándor 4 rajza. Szeged, 1920. dec. 25.; Devich Sándor kiállítása. Színház és Társaság, 1920. 8. sz. 21 Góth Imre kiállítása. Színház és Társaság, 1920. 8. sz.; Góth Imre itthon. Szeged, 1922. dec. 28.; Góth Imre rajzai. Színház és Társaság, 1925. 29. sz. Pótnyomozás Góth Imre eltűnt festményei után. Délm. 1936. dec. 25. 22 Képzőművészeti kiállítások. Délm. 1925. okt. 1.; Stróbl István kiállítása. Szeged, 1921. jún. 14.; Stróbl István kiállítása Temesvárt. Szeged, 1921. aug. 20.; Csataképkiállítás a Kass-ban (Feleky György), Szeged, 1922. jan. 26.; Pataki Hajnal kiállítása, Szeged, 1924. dec. 18.; (Lengyel Vilma) L. V.: Pogány Ferenc képkiállítása. Szeged, 1925. márc. 8.; Pogány Ferenc kiállítása. Délm. 1925. dec. 22.; Pogány Ferenc új képei. Délm. 1925. dec. 23. 23 Szelesi Zoltán: Rudnay Gyula szegedi művésztelepe. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. Szeged, 1969. 189—204. 9 Évkönyv 129