A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből

elejétől végig pillantani és e szakmába szóló czikkeket átolvasni, valamint a B. N. Szemlét, de főleg a Magyar Mythologiát kézhez keríteni."

48 Láttuk, hogy Csaplár akár személyesen, akár gyűjtőhálózata révén szinte az ország egész területéről szerzett adatokat, ő maga az eddig említett helyeken kívül még Keszthely táján, Erdélyben, Székelykeresztúron, Tatán, Kalocsa környékén és Torontálban gyűjtött vagy gyűjtetett, pontosan nem állapítható meg. Az MTA Kézirattárában őrzött Táj szó és szólásmód gyűjtése с kéziratában minden szó után fel van tüntetve, hogy kitől és honnan származik, de ez csak azt mutatja meg, mely szavakat nem gyűjtött Csaplár ; hogy az ő nevével jelzettek kizárólag tőle származnak-e, a további kutatás döntheti csak el. Említettük, hogy gyűjtőfüzetei jelenleg nincsenek a helyükön, előkerülésük sok mindenre fényt deríthet. Megtudjuk majd belőlük azt is pontosan, hogy mit gyűjtött, amire így füzetei nélkül kell megkísérelnünk feleletet adni. Nyomtatásban megjelent gyűjtését már említettük, az Ipolyihoz beküldött anyagot Kovács Ágnes többször idézett tanulmánya részletezi, tematikusán is, ezért itt csak az eddig ismeretlen Csaplár hagytékról számolunk be tételszerűen. Legrendszerezettebb anyag az említett Tájszó és szólásmód gyűjtésé^. Ennek II. része Csongrádi táj szavak és szólásmódok. Jegyezgette Váry Gellért piarista növendék. A III. rész Debreczeni János és Király Antal szegedi feljegyzéseiből, az V. Csaplár néphagyományi gyűjteménye szegedi tanítványai közreműködésével, Sági Károly följegyzései. A II. és IV. részek Erdélyből való gyűjtések, Székely tájszavak (Apostol Alajos) és Lőrincz Károly kapnikbányai r. k. lelkész által gyűjtött Székely szavak. AiZ V. részben, Sági Károly gyűjtésében Néhány Szegeden divatozó gyermekjátékokat találunk, szám szerint két kiolvasót, két hintadalocskát és öt játékot jegyzett fel a gyűjtő

50 Sági Károly, aki egyik játék után megjegyzi: „Ha tiszt. Tanár úrnak nem teszen alkalmatlanságot, e játék dallamát is leírandom, mely oly együgyű, hogy bármely gyermek is megtanulja, de annál inkább egyezik a versszakok ritmusával." Ugyanebben a gyűjteményben találunk két betlehemes játékot is, helymegjelölés nélkül, a hozzácsatolt, Csapiárnak szóló levélből (melynek kelte és aláírása hiányzik) azonban megtudjuk, hogy Csaplár valószínűleg 1853 karácsonyán látta ezt a betlehemest, akkor pedig Nyitrán tanított; feltehetően a környékről származnak a játékok, a levél maga valószínűleg Szegedre szól. A beküldő ismeretlen plébános két betlehemjárót kerített, akik „állíták, hogy mostanság minden esztendőben ők szoktak járni a betlehemmel. E két ifjú tegnap elhozá saját kéziratát s előttem azt felolvasván azt 1. sz. alatt ide melléklem ; felette gyarlónak látom az egészet, s nehezen hiszem, hogy a tekintetes urat ki elégítse. A 2

ik szám alattit harangozom diktálta kéz alá, állítván miszerént ő ifjúságában szinte sokszor foglalkozván illyennek — az igazinak birtokában van." Mivel Észak-Magyarországról került elő a legkevesebb betlehemes játék, másrészt minden az MNGy megjelenése előtt felbukkant változatnak fokozott jelentősége van, mindkét játékot közöljük. Mikor az angyal bemegy a házba: Jó estét Uraim! meg ne ijedjetek, hogy illy roppant sereggel érkeztünk; elhoztuk Betlehemet egész táborával, meg ne csudáljátok, hogy maradtunk hátul. Másik jelenet. Ezt mindnyájan éneklik a konyhában. Betlehembe tehát menjünk, ájtatosan neki szóljunk Salve Salve Jesus, [itt egy pár értetlen szó, amit hiába próbáltam vélek máskép olvastatni vagy hangoztatni mint így:] Pabulesz, adiszisztem, fordulesz. 48 KrLT For. 0—2. Szeged febr. 24. 49 MTA 905. 50 1. Gólya, gólya, gilicze! Mit viszesz a szádba? — 2. Kis kacsa fürdik fekete tóba. — 3. Hol járt Erzsébet asszony. — 4. Gyertek haza ludaim. — 5. Komámasszony ki lopta el az ollót? 199