A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Dömötör Ákos: Csúfolódó vers Kálmány Lajos gyűjtéséből

A zárójelben szereplő' Akacs ma puszta, hajdan Akács község, Törökbecse közelében, az egykori Torontál vármegyében. 1816—17-ben római katolikus dohánykertészekkel, szegediekkel telepítette be Karácsonyi Bogdán földesúr. 1890-ben a falu földesúri huzavona miatt elvándorolt magyar népe Felsőmuzslya alapításában vett részt.

2 A szegedi származást illető teljes bizonyítás Bálint Sándor kéziratos munkájában található meg. Érdemes megemlítenünk, hogy Borbély Mihály, Kálmány híres mesemondója is itt született és nevelkedett a beodrai határban, amelyhez Akacs is tartozik. (Ezúttal őszintén köszönöm meg Bálint Sándor professzor úrnak tanácsait, kiegészítését és helyreigazítását.) Péter László igen alapos Kálmány-életrajzában nem említi, hogy nagy folkloristánk Akacson gyűjtött volna.

3 (Kálmány Törökbecsén 1881-ben végzett nagyobb néprajzi gyűjtőmunkát.) A kézirat 11. sorában Kálmány nagyobb közt hagyott ki, amelybe egy szó is belefér. Ebből arra következtettem, hogy Kálmány a szóban forgó népi eredetű csúfolódó verset valamilyen, eddig ismeretlen népi kéziratból másolta. Ezt a feltevést talán alátámasztja az a tény, hogy a 17. sorban Kálmány az eloptak szóban az a-t á-ró\ javította. — Tehát nem személyesen, nem közvetlen szájhagyományból gyűjtötte ezt a verses csúfolót. Az eredetiben előforduló szót vagy nem tudta elolvasni a másoló Kálmány Lajos, vagy pedig — ez kevésbé valószínű — az eredetiben is üresen hagyták a helyet, mert nem akarták az obszcén kifejezést leírni. A kézirat másolására csak következtetni lehet a Péter László által írt Kálmányéletrajz alapján.

4 Legvalószínűbb, hogy 1881-ben másolta Kálmány Törökbecsén ezt a falucsúfolót. Mivel Herrmann Antal Kálmánnyal való kapcsolata 1887-ben alakult ki, ettől az időtől fogva kerülhetett az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn szerkesztőjének kezébe ez a kézirat. A verses csúfoló eredetijének feljegyzési idejére még következtetni sem következtethetünk. Viszont Péter László alapos Kálmány-életrajzát alátámasztják az újabb szövegközlések. Kulcsár Margit a Tiszatájban több, eddig ismeretlen Kálmánylevelet tett közzé, amelyeknek eredetije a Szegedi Egyetemi Könyvtár Herrmann Antalhagyatékában található. Eszerint Kálmány Lajos első levelét Mezőkovácsházáról 1887. április 3-i keltezéssel írta Herrmann Antalnak. A Kálmány-féle kézirat 6. és 7. sorában két-két gondolatjel szerepel a hiányzó szavak jelölésére : Üsdbe főzik a Budaji Mátyásná', Kipányvászták a Bérétka Jánosná', ... Az eredetiben, ahonnan Kálmány valószínűleg másolta a szöveget, gondolatjelek szerepeltek ezen a helyen az illetlen szavak jelölésére, kiírásuk elkerülése végett. A kézirat 11. sora vége felé elhalványodnak a tintával írott betűk. Kálmány a másolás közben a sor leírása után márthatta bele a tollát a kalamárisba, de eközben a szájában levő tajtékpipából két parázsszem esett a papírlap bal szélére, all. sor végére. Herrmann Antal 1893. évi németeleméri látogatása alapján cikket írt a Szegedi Naplóban Kálmányról és tudományos műhelyéről. A gyűjtő folklorista otthonában kétféle tárgy ötlött a látogató szemébe : a rengeteg könyv és a sok tajtékpipa. (Nyilvánvalóan Kálmány már Törökbecsén is erősen dohányzott.) 2 Szentkláray J., A Csanád egyházmegyei plébániák története. Temesvár, 1898. 348. (Erre a műre és adatra Bálint Sándor hívta fel a figyelmemet. 3 Péter L., Kálmány Lajos. 15. (Kálmány L., Történeti énekek és katonadalok. Bp., 1952. 5—69.) — Herrmann Antal 1893 tavaszán látogatott el Kálmányhoz. 1. Péter L. i. m. 30. 4 Péter L. i. m. 25.; Kulcsár M., Kálmány Lajos levelei Herrmann Antalhoz. Tiszatáj 21 (1967): 8. 768—774 és uo. 24. (1970): 3. 246—254. 187