A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Juhász Antal: Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete

ugyanis a tanyaközpontban, Várostanyán történik, nagyobb szükségleteiket (ruházat, gazdasági eszközök) pedig a városban vásárolják. Végül is megállaratható hogy a 20 század első felében az átokházi tanyasor átmenet! fa^TÄÄ S-iT \Г at

^u

ne

! ?

ban aZ értelemben

> hogy már nem tartozik szorosan a létről и£? ^

eged

??' de a tanyaiak maguk között mé

§ nem formá

ltak a belterületrol leszakadt társadalmi egységet. Említettem, hogy elköltözésre alig találni példát. Néhány család „feketére akart menni , ahol több gabona terem, de számuk igen csekély. Más teleDÜlésről be származó csaladokról sem tudnak. A déli szomszéd Szabadka volt. „Csak nincs olyan" 5. kép. Tanyaudvar: istálló gémeskúttal aki jobb földekről, ahol kevesebb dologgal él, eljöjjön homokra?..." — mondotta egy 77 eves átokházi ember (F. Gy.), amikor a szabadkaiakról kérdeztem (Egyébke

1

nt ma

'korszerű szőlő- és gyümölcstermesztés mellett a homok „ér" annyit mint a kotort bácskai termőföld.) Másik szomszéd - Atokházától északnyugatra — Kiskunhalas, melynek legközelebbi határa Balotapuszta volt. Még a tanyasor északi felen is sorra szegedi földről való családok települtek meg: Kiri, Kothencz, Papp Szegedi, Szűcs stb. Csupán arra tudok példát, hogy idevaló legény halasi földről hozott menyasszonyt. Altalános egyébként, hogy a legények Átokházán maradtak többnyire innen házasodtak, kisebb részük a közeli tanyákról — Gátsor Rúzsajaras — hozott feleséget. 92