A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Juhász Antal: Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete

4. kép. Ásotthalom 1345. (Másik oldalról) éltek. Öregátokházán а legidősebbektől sem hallottam, amit a Szegedhez közelebb tanyákon az öregek még emlegetnek: „hazamögyünk" — ha a városra mennek A város már nem jelentett számukra otthont, ám a tanya az otthon és a gazdaság teljes egysége volt minden átokházinak a születéstől a halálig. Ugyanakkor Szeged városának közigazgatási szervezetéhez tartoztak, de ez nem jelentett egyebet, mint azt, hogy Szegedre mentek adót fizetni és évente ellátogattak az alsóvárosi havibúcsúba (aug. 5.). Az átokházi tanyák tehát a 19. század utolsó negyedében egyértelműen farmként jellemezhetők, mert a tanyatulajdonosoknak nincs városi házuk és egész életüket a tanyán élik le. A várossal való kapcsolatuk alapja a településszervezeti odatartozás és a havibúcsúra-járás hagyománya. Érdekesen színezi a képet — és lazítja az anyavároshoz fűződő viszonyt —, hogy egy másik város, Szabadka közelsége folytán oda járnak piacozni, az újszülötteket megkereszteltetni, esküvőre és ünnepeken is inkább a szabadkai nagytemplomot keresik föl, mint a szegedit. Változott a helyzet a századfordulón: 1892-ben Alsóközpont néven közigazgatási kirendeltség létesült, ahol kápolnát, majd 1904—05-ben templomot emeltek. Ettől fogva az átokháziak oda jártak ügyes-bajos dolgaikat intézni, kereszteltetni, esküdni és temetkezni. A tanyaközpont és intézményei vették át Szeged és részben Szabadka szerepét, ezek váltak társadalmi életüknek, közlekedésüknek a központjává. Később Várostanyán (a mai Ásotthalom község magva) is létesült közigazgatási kirendeltség, 1930-ban templom épült, de Alsóközpont egészen az 1950. évi területi átszervezésig vonzáskörében tartotta az átokházi tanyákat. Erdei éppen azt emeli ki a szórványtanyák megkülönböztető vonásaként, hogy egymás közt formálnak a belterületről leszakadt társadalmi egységet, szórványfalusi társadalmat. Átokháza területileg nem tartozik ehhez a „szórványfalusi" egységhez, hiszen 15 km távol van tőle, — de a vonzásában él. Önmagában viszont nem képes szórványfalusi társadalmat teremteni, bár ennek bizonyos jelei mutatkoznak. Ilyen a két iskola létesítése, a szatócsüzlet nyitása és az öregátokházi iskolánál megtartott búcsú, amely az átokháziak legjelesebb ünnepi alkalma az esztendőben. Mindezek a tanyasor lakóinak kulturális, kultikus és ellátási szükségleteit elégítik ki, ám a kultikus és ellátási igényeket csak részben! A keresztelő, az esküvő és a temetés 91