A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Juhász Antal: Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete

Ismeretes, hogy Szeged városa az országban elsőként gondokodott a külterületi népesség elemi iskolai oktatásáról. Alsótanyán 1853-ban nyílt meg az első 4 iskola. Átokházán 1855-ben kezdődött a tanítás, előbb ideiglenes épületben, majd 1864-ben állandó iskola épült. Az 1862—-63. évi II. katonai felvétel a második kartográfiai forrás Átokháza tanyásodásáról.

7 A térkép kialakult tanyasort mutat, melyen 20 tanyát számoltam meg. Föltünteti minden egyes tanyatulajdonos nevét, a halasi határtól indulva a következőket: Keresztes Jóska, Gotthänz (helyesen Kothencz; a téves írás abból származhat, hogy a térkép készítői — osztrák származású mérnökök — rosszul értették a szokatlan magyar családneveket) József, Gotthänz János, Szőri Mihály (övé a legnagyobb tanya a soron: 4 épület van rajta!), Szőri József, Gotthänz Vendel, Fehér József, Dobó István, Flays (?) Miklós, Kis Márton János, Földi Imre, Sáliba (?) Mihály, Földi István, Földi Mihal, Musci (helyesen talán Mucsi) János, Szűcs Antal, Földi Pál, Galbi János, Sebők János, Csontos Jozseb. Gerle Antal 1873-ban készült határtérképe, sajnos, nem nyújt részleteket a vizsgált tanyasorról. Átokháza felső részén a Szőri, alsó felén a Vojnits családnév bukkan elő, ám a későbbi térképeken egyikkel sem találkozunk. A térkép az Engi-homoktól délkeletre, a Rívó-erdőtől délre fekvő határszéli területet is Átokházának nevezi. Már Giba fölmérése így jelöli ezt a földet, de mivel kívül esik az átokházi tanyasoron — s később csak néhány tanya épült rajta —, erre most nem térek ki. Érdekessége Átokháza közigazgatási helyzetének, hogy a Gerle-térkép szerint a csorvai kapitánysághoz tartozik. Föltehetően azért, mert valójában közelebb esett Öregcsorvához, mint Ásotthalom dűlőhöz, mely a hasonló nevű kapitányság magva volt. 1880-ban, amikor az egészen 1950-ig fennálló tanyai kapitányságokat megszervezték, Átokháza lett Szeged-Alsótanya legnagyobb, 20 037 kat. hold területű kapitányságának névadója. Ettől fogva a kapitányság minden tanyája hivatalosan átokházinak számított. E közigazgatási szervezetet természetesen nem követhetem, hanem továbbra is a korábban kiosztott dűlőre, az eredeti Átokházára szorítkozom, melyet a tanyaiak — jellemző megnevezéssel —- máig Öregátokházának neveznek. A vizsgált tanyasorról harmadik kiváló forrás az 1884-ben készült szegedi kataszteri térkép,

8 mely föltünteti a tanyák minden egyes épületét, kerítettségét, a földek művelési ill. használati formáit. Kiskunhalas határától a Bokor-birtokig ekkor 37 tanya volt a dűlőben. Legsűrűbben az iskola környékén települtek meg, itt a tanyasodás csaknem elérte a maximális telítettséget: a közvetlen közelben 19 tanya sorakozik, s e sorba századunk közepéig csak néhány új tanya épülhetett. A dűlőben több a rét és a legelő, mint a szántó, ami arra utal, hogy az átokháziak gazdálkodásában az állattartás jelentősebb a földművelésnél. Gyakori a szőlő, a tanya körül nem ritkák az 1 holdnál nagyobb szőlőtelepítések. Minden tanya kerített. A 80-as évek elején a dűlőtől keletre végesvégig legelő terült el, amit a térkép Rúzsajárásnak jelöl. Az évtized végére megszűnt Átokháza sziget-jellege: a város felől haladó tanyásodás lassan elérte a közeli legelőket. Először Gátsor vagy Gátsarok dűlőföldjeit parcellázták. Míg a 19. század első évtizedeiben kiosztott átokházi földek saját tulajdonú, ún. örökföldek lettek, itt már haszonbéres földeket osztott a város. Àz új osztáson a tanyák éppúgy a dűlőút mellé, sorban épültek, mint a korábban települt Átokházán. Ezt a települési helyzetképet vázolja Székely Ferenc és 7 II. katonai felvétel XXXV. 61, 62. szelvény, a Hadtudományi Intézet Térképtárában. 8 Az 1:2880 méretarányú térképet a Szeged Városi Földhivatal őrzi. Átokháza a 193, 216, 217, 241, 265 és 286. sz. szelvényen található. 87