A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Juhász Antal: Átokháza. Egy tanyasor települése és közösségi élete

Rainer Zsigmond 1887. évi határtérképe, melyen csak a nagyobb tanyák vannak feltüntetve. Átokházán eszerint is több a rét, mint a szántó, ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy az új osztású Gátsoron az arány fordított : a haszonbérlők a föld nagyobb részét rögtön feltörik és művelni kezdik. Kézenfekvő, hogy a városi bérleten megtelepülőknek kevesebb jószáguk volt, mint a törzsökös átokházi gazdáknak, kisparasztoknak, — így kevesebb kaszálóra, legelőre volt szükségük, mint amazoknak. A századfordulón sor került az átokházi erdő melletti közlegelő parcellázására is. Az Öttömössel határos, új telepítésű felső-átokházi erdőtől dél felé haladt a járás kiosztása. A város itt is 10 holdas parcellákat adott haszonbérbe 25 esztendőre. Gyakori volt, hogy az átokháziak bérbe vették a dűlőút másik oldalán, örökföldjükkel szemben fekvő „tized-"et, így szaporíhatták az örökösödés révén egyre osztódó földjeiket. Előfordult az is, hogy a házasodó legény a szülei tanyájával szomszédos tizedet fogta ki, aminek főként később élvezte előnyét, mivel örökföldrésze bérletre épített tanyája mellé esett. Az 1900 körüli parcellázás után csak néhány száz holdas legelő maradt a Dugonics-erdő, Felső-ásotthalmi erdő, Öregátokháza és Gátsor közötti területen, amit birkajárásnak használtak. Az első világháború táján 53 tanya volt az átokházi örökföldsávon. Az 1919ben nyomtatott szegedi határtérkép

9 37 tanyatulajdonosnak családnevét is föltünteti, a halasi határtól a Bokor majorig haladva sorrendben a következőket: Keresztes, Kothenc, Kothenc, Szegedi, Tanács, Kovács, Szegedi, Kothenc, Bánócsi, Tanács, Molnár, Molnár, Hajdú, Dobó, Gojdán, Gora, Ördög, Krisztin, Szegedi, Födi, itt következik az átokházi iskola —, Szekeres, Kothenc, Födi, Szegedi, Gubica, Horváth, Födi, Kismarton, Nemcsovics, Nagygyörgy, Krisztin, Kovács, Szabó, Krisztin, Födi, Födi, Krisztin. Úgy látszik, térképünk éppen a régebbi tanyatulajdonosokat jelöli, azokat, akik már az 1884. évi kataszteri felmérés idején Átokházán éltek (a felsoroltak száma az akkori tanyaszámmal egyezik). Csaknem minden átokházi család szegedi földről való, kivéve a Nemcsovics (valószínűleg szabadkai), Gubica, Gora és Godján. Érdemes a névgyakoriságot aláhúznom: ötször szerepel a Födi, négyszer a Kothenc, Krisztin, Szegedi, kétszer a Kovács, Molnár, Tanács családnév. Á II. katonai felvétel idejéből való névsorral összevetve legrégebben és folyamatosan Átokházán élnek a Földi, Kothenc, Keresztes, Kismarton és Dobó családok. A Földiek kiterjedt alsótanyai pásztornemzetség és a többi is szegedi tanyai ivadék. Mivel az 1919 évi névsor nem teljes, elvándorlásra nem következtethetünk, viszont érdemes az új családneveket fölsorolnom: Bánóczi, Hajdú, Kovács, Molnár, Nagygyörgy és Szegedi. Tudunk róla, hogy az apai-anyai rész szétosztása után több testvér az örökföldön maradt és az öreg tanya mellett építkezett. Ez egyben a dűlő sűrű, néhol utcaszerű beépítettségét is magyarázza. A Jakabffy-térképről jól megállapítható, hogy az átokházi tanyasor hosszabb a szegedi határ valamennyi, hasonló sűrűn tanyásodott dűlőjénél, mint pl. Gátsor, Kissor, Öregcsorvai sor, Tüsöksor stb. Hossza 7,2 kilóméter. Maga ez a tény aláhúzza, izgalmas kutatói föladattá teszi a tanyasor hagyományos közösségi életének vizsgálatát. Legutolsó részletes kartográfiai forrásunk az 1960-as évek elején készült katasz9 Jakabffy L., Szeged sz. kir. város határának térképe. Sokszorosította a Magyar Állami Nyomda, Bp., 1919. 88