A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

ramtervezetéről tartottak vitát, 1945. március 10-én Petőfi-ünnepélyt tartott a párt, amit „hazafias ünnepségnek" szánt, és inkább kulturális megmozdulásnak tekinthetünk.

49 A Kisgazdapárt hódmezővásárhelyi vezetésében kezdettől fogva érvényesült a jobboldal befolyása. Ennek oka a sajátos hódmezővásárhelyi helyzet, a párt vezetőinek helyben maradása és a felszabadulás utáni azonnali politikai aktivitásuk. Erre a párt hivatalos újjászervezése után azonnal felfigyeltek a baloldali erők. Ezért már 1944. november közepén javasolták, hogy ezeket a vezetőket — Karácsonyi Sándort és Csáki Mátét — távolítsák el a párt vezetéséből, mert „eddig a nagybirtokot és a nagybirtok révén a mindenkori kormányt igyekeztek szolgálni" és számukra a megváltozott körülmények között nem lehet hely a demokratikus politikai életben.

50 Ezt a célkitűzést a párt újjászervezése idején nem sikerült elérni. A párt szervezeti kereteinek létrejötte után azonban még nagyobb veszélyt jelentettek. Ezért a nemzeti bizottság létrejötte után azonnal fellépett az MKP, hogy Karácsonyi Sándort — aki MÉP vezető volt, és 1945-ben a Kisgazdapárt titkára — a Nemzeti Bizottságba ne delegálhassa pártja, csak ha igazolja magát. Karácsonyi ezt nem vállalta, inkább lemondott NB tagságáról, de tagja maradt a th. bizottságnak, városi tanácsnak, sőt pártja még az igazoló bizottságba is delegálta és ő igazoltatott másokat, holott magát sem tudta igazolni a nemzeti bizottság előtt. Megtartotta pártban viselt funkcióját is.

51 Mindez azt jelentette, hogy a jobboldal erejét nem sikerült megtörni, és ez a körülmény a későbbi pártellentétekben fontos szerepet játszott. A Kisgazdapárt taglétszáma 1945 nyarán Hódmezővásárhelyen 4000 fő volt, ami jelezte a párt nagy szervezeti erejét is.

52 Szentesen a Kisgazdapárt csak 1944. december elején kezdett újjászerveződni. Első toborzó felhívása december 2-án jelent meg: ekkor még csak egy Szervező Bizottság toborozta a tagokat.

53 Szentesen a Csongrád megyei Gazdasági Egyesület égisze alatt szerveződött a párt és jelentős segítséget kapott a vármegyei hivataloktól, de főként a Csongrád megyei gazdasági felügyelőtől. Ezek tartalmi és szervezeti, szervezői segítséget is nyújtottak a pártnak.

54 Az ideiglenes nemzetgyűlés ülése után jött létre a párt, de bázisa nagyon szűk volt, vezetése pedig határozatlan. Ez tette lehetővé, hogy vitéz Fekete Imre, szentesi gazdag paraszt rövid ideig ugyan, de a párton belül vezető szerephez jutott. Ő a múltban MÉP képviselő és a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége szegvári titkára volt, a Kisgazdapárthoz kapcsolat nem fűzte. A vezetés bizonytalanságát, a választott szervek hiányát felhasználva a szentesi szervezet elnöke lett és a párt nevében szinte mindenütt felszólalt. Ezzel magyarázható, hogy a párt képviselőjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek is tagja lett.

55 A pártszervezés január—februárban indult el Szentesen és a környező tanyavilágban. Főként a módosabb parasztságot igyekezett megnyerni. A Csongrád megyei gazdasági felügyelő ezért is javasolta a földművelésügyi miniszternek, hogy „az orosz katonaság által történt adományozás és más úton-módon fuvarozással foglalkozó emberek kezébe került tenyészkancák csere útján a megfelelő és kipróbált lótenyésztő gazdák kezébe kerüljenek." Ugyancsak ezt célozta a következő kérés: „Szentesen van olyan gazda, akinek földjéből 4—5 kh-at foglalnak el a különféle tankcsapdák 49 Vásárhely Népe, 1945. március 20-tól, Hírek rovat — március 14. 50 Vásárhely Népe, 1944. november 18. „Tisztul a politikai látóhatár" с cikk. 51 SztÁL, Hmvhelyi Nemzeti Bizottság. Jegyzőkönyvek 2/1945. és 28/1945. szám. 52 PB Archívum 30/14. öe/803—804. pagina. 53 SztÁL, MHI kirendeltség 100/1944. Plakát. 64 SztÁL, Csongrád megyei gazdasági felügyelő 38/1945. sz. 55 Magyar Alföld (Szentes,) 1945. május 5. sz. 20 A Móra F. Múzeum Évk. I. 305