A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974)

Kanyó Ferenc: A Független Kisgazdapárt újjászerveződése Csongrád megyében 1944–45-ben

és ágyúállások. Kívánatos volna, ha ezek betemetése közmunka igénybevételével történhetnék."

56 A Kisgazdapárt egyik vezetője, Aradi Pál, aki maga is traktortulajdonos volt, a traktortulajdonosok szervezetét mindenestől átvitte a pártba, és a Kisgazdapártnak ez a csoportja szakszervezet elnevezéssel működött, holott semmi kapcsolata nem volt a szakszervezetekkel. Nyilván nem is lehetett, de ez jó volt zavarkeltésre (a politikai formákkal való zsonglőrködésre) és a párt szervezeti kereteinek kiszélesítésére, hiszen ezzel a Kisgazdapárt a módos gazdák és a maga számára létesített „szakszervezetet".

57 A feltárt anyagok azt jelzik, hogy a tanyavilágban rémhírterjesztéssel, más pártok (elsősorban a munkáspártok) rágalmazásával, pártok közötti ellentétek szításával, tehát az egyszerű emberek félrevezetésével próbált a Kisgazdapárt bázist teremteni.

58 A baloldali erők természetesen felléptek a Kisgazdapárt tagtoborzó módszerei ellen, amint ezt a „Magyar Alföld" című szentesi lap cikkei jelzik. Főként a jobboldali pártvezetőket támadták. 1945. május elején vitéz Fekete Imrét fasiszta múltja miatt letartóztatták és a mezőhegyesi internáló táborba szállították. Ezzel érzékeny veszteség érte a jobboldalt.

59 A szervezeti keretek megszervezése, a párt újjászervezése 1945. május—júniusára fejeződött be. Erre az időre rendszeressé váltak a párt gyűlései, a szentesi pártszervezet szerepe egyre erőteljesebbé vált a párt megyei szervezetének kiépítésében. Fekete Imre pártelnök leváltása után 1945. május 14-én a rendkívüli közgyűlés az ugyancsak jobboldali Aradi Pált választotta meg elnöknek, így a pártvezetésben a jobboldali irányítás továbbra is érvényesült.

60 A Kisgazdapárt újjászervezése kapcsán két dolgot kell megjegyezni. Egyrészt a megye többi városi szervezetéhez képest későn alakult újjá és szervezése lassú ütemben haladt. Ebben döntő szerepet az erőteljes tömegmozgalom játszott, amely a baloldali pártok tevékenységének kedvezett. Másrészt a párt szervezeti ereje — nagy erőfeszítései ellenére — kisebb volt. Ebben konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre, de az 1945-ös választásokon a városok közül — százalékosan -- itt kapott legkisebb szavazatot a párt, amely az előző megállapításunkat igazolja. Csongrádon a Független Kisgazdapárt november közepén kezdett szervezkedésbe. A csongrádi tömegmozgalom gyengesége jelentősen szerepet játszott a párt viszonylag korai újjászervezésében és abban, hogy a párt irányítása kezdettől fogva a reakciós múltú Sághy S. János és Kása István kezében volt.

61 Az első hónapokban azonban nem a párt szervezését tekintették fő feladatuknak, hanem a különböző vezető funkciók megszerzését, a párt vezető szerepének biztosítását. Ezt a célt — a már említett gyenge tömegmozgalom miatt — sikerült is elérniök. Ezért is jelentette ki Sághy S. János 1945. január 20-án egy-két rendőrségi letartóztatás után: „A városban sok a túlkapás, a házkutatás, a letartóztatás, amiért őket teszi a közvélemény [értsd : jobboldali elemek, fasiszták — hiszen közülük esett a letartóztatás] felelőssé."

62 A Kisgazdapárt a szervezést csak 1945. elején indította el nagyobb aktivitással, amikor már a többi párt is (főként a Szociáldemokrata Párt) erőteljes szervezkedésbe kezdett. A szervezés, a tagokért folyó harc pártharcot eredményezett, és ebben 56 SztÁL, Csm-i gazdasági felügyelő 38/1945. és 49/1945. sz. 57 Magyar Alföld, 1945. március 1. „Levelesládánkból" с. с. 58 Magyar Alföld, 1945. február 18. „A pártok közötti békéről" с cikk. 59 Magyar Alföld, 1945. május 5. 60 Magyar Alföld, 1945. május 6. „Párthírek" rovat és Pl Archívum 285 f. 1/35/8. sz. 61 PB Archívum 30/4 öe/2—8. pagina. 62 SztÁL, Csongrádi Nemzeti Bizottság, Jegyzőkönyvek, 1945. január 30. 306